67110. lajstromszámú szabadalom • Mikrofon telefonberendezésekhez és effélékhez

A (21) tömb kerületébe (28) csavarmene­tek vannak vágva, hogy a (30) fedő meg­felelő belső menetekkel ellátott (29) pere­mével a tömbre rácsavarolható legyen. A (30) föJő elfödi a (22) vájatot és (27) csatornát s egy (31) tölcsérbe megy át. Rendesen kemény gummiból vagy efféle anyagból készül. A (25) bordára rugal­mas kaucsukból vagy más alkalmas anyagból való (32) membrán illeszkedik, amely befödi a (22) vájatot és pedig egy aranyfüstből vagy más anyagból álló (33) lap közbeiktatásával. Előnyős e célra az aranyfüst, mert érzéketlen a légköri és más zavaró behatásokkal szemben, amel­lett jól vezeti a villamosságot. A (33) levél a (25) bordán fekszik, amely szin­tén vezetőanyagból készül úgy, hogy ket­tőjük között jó elektromos kontaktus létesül. A (21) tömb anyaga akár vezető, akár pedig szigetelő lehet. A (25) bordán kívül a membránszerű (32) diafragma két (34, 35) szorító gyűrű közé van be­fogva, amelyek kettős fallal fémből ké­szülnek, hogy a membránt becsíptető részeik bizonyos mértékben rugalmasak legyenek. Az egyik gyűrűn továbbá kö­rülfutó (36) horony van kiképezve a (37) golyók fölvételére, amelyek másfelől a (30) födő belső oldalához támaszkodnak úgy, hogy a födő a szorítógyűrűknek a (27) csatornába való beszorítása s a memb­rán kifeszítése céljából a gyűrűk elcsava­rintása nélkül aránylag könnyen rácsa­rolható a (21) tömbre. A (23) furaton egy (38) pecek halad át, amelyet a (39) hüvely vezeték vesz körül. Ha a (21) tömb anyaga vezeti az áramot, akkor a (39) hüvely szigetelő anyagból készítendő. A (38) pecek elülső végére az 1. ábrabeli (14) korongnak megfelelő (14a) korong van erősítve, amelynek sza­bad homloldölülete egymást keresztező barázdákkal vagy mélyedésekkel van el­látva úgy, hogy azon nagyszámú sűrűn sorakozó (40) kiugrás vagy csúcs képző­dik, amelyek a valóságban oly kicsinyek, hogy a korongnak ez a fölülete többé vagy kevésbbé érdesíttelnek látszik. Ezen kiugrásoknak hegyei, amennyire az lehet­séges, egy síkba esnek, amely párhuza­mos a (33) levél síkjával, amikor ez nyu­galmi helyzetében van. Magukat a kiug­rásokat oly közelre állítjuk a (33) levél­hez, amennyire csak tudjuk, anélkül azonban, hogy a részek nyugalmi hely­zetükben egymással tényleg érintkezné­nek. A rajzon természetesen a mérete­zési viszonyok többé-kevésbbé torzítva vannak. Gyakorlati kivitelben a (21) tömb átmérője körülbelül akkora, mint a telefonberendezésekhez használatos ren­des mikrofonoké. A (38) peceknek a (24) vajaiba nyúló csavarmenetes végére egy (42) csavarház van ráhúzva, amely rugalmas (43) karok­kal a (24). vájat belső falához illesztett csillámból vagy hasonló szigetelő anyag­ból készült (44) alátétlemezhez támasz­kodik. A (39) hüvelyvezetéket (45) tekercs­rúgó veszi körül, amely egyfelől a (14a) korong hátsó oldalához, másfelől pedig a (22) vájat belső falához illetve az arra borított csillámból vagy efféléből készült (46) alátétlemezhez támaszkodik. A (24) vájatot s a benne foglalt részeket egy (49) védősüveg födi be, amelyet (50) csa­varokkal a (21) tömbre erősítünk. A (38) pecek csavarmenetes (41) végére továbbá egy (47) szorítókapocs van szerelve amelybe befogott (48) vezetéket a (49) süveg (51) nyílásán vezetjük ki. A máso­dik (52) áramvezeték közvetlenül a (21) fémtömbhöz van kapcsolva. A (33) levél és (14a) korong tehát elektródokként sze­repelnek a mikrofon helyi áramkörében. Eszerint sem az 1. ábrán sem a 3. ábrán föltüntetett elrendezésnél nem kö­vetkezik be az áramkör tényleges meg­szakítása, még akkor sem, ha a mecha­nikai érintkezés a korongok és a mem­brán között meg is szűnik. A finom csú­csok nagy száma is hozzájárul, hogy a légrésen áram folyik keresztül anélkül, hogy kis szikrák keletkezése észlelhető volna, amelyek pedig szemcsés mikro­fonokban erős áramok esetén mindig jelentkeznek s az úgynevezett összesülést

Next

/
Oldalképek
Tartalom