66728. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai pörkölőkemence

— 2 — azután egy tölcsérszerű terelőszerkezeten j keresztül porfejlődés nélkül rézsútosan esik alá a mélyebben fekvő boltásba és i. t. A tüzelőgázokat a boltás alatt az érc mozgási irányával ellentétes irányban vezetjük oly célból, hogy a pörkölendő anyag elégési melegének fölhasználása és minden egyes boltás számára szabályozható menynyiségű előmelegített levegőnek hozzávezetése mellett a pörkölési folyamatot gyorsítsuk. A gáz- vagy széntüzelést azáltal teszszük szabályozhatóvá, hogy előmelegített levegőt vezetünk szabályozható mennyiségben a rostély fölé s alá és azonkívül minden egyes tüzelőhúzamban is szabályozható mennyiségű előmelegített levegőt vezetünk úgy, hogy nemcsak az elégést gyorsíthatjuk vagy lassíthatjuk, hanem a melegnek a kályhában való eloszlását, illetőleg a lángnak a megfelelő mérvű kiterjedését is szabályozhatjuk. Ha gáztüzelést alkalmazunk, ügy egymás fölött elrendezett boltások és közbenfekvő füstgázhúzamok esetén egy vagy több beállítható keresztmetszetű égőt alkalmazunk minden egyes tűzhúzamban és ugyanott beállítható bevezető nyílásokat is alkalmazunk az előmelegített levegő számára. A 4. ábrán föltüntetett érccsúzda is sajátos módon van kiképezve. Ezen kiképzés folytán az érccsúzda és egy ezzel összekötött szájdarab részútosságának az ércek különböző csúszó képességéhez arányosan való beállítása által a kilépő ércmennyiségnek megfelelő szabályozását tesszük lehetővé oly célból, hogy nedvesség következtében vagy más okból nehezen csúsztatható anyagot is továbbíthassunk. Annak következtében, hogy a (k) csúzda és az (1) szájdarab egymástól függetlenül állítható be tetszőleges rézsútossággal, lehetővé válik a mozgatandó anyag pályájának pontos, beállítása. Ezen hatást még növelhetjük egy (m) hengernek vagy más e félének elrendezése által, amely a csúzda kilépő nyílása és a terelő száj darab között forog és amelynek célja az, hogy az anyagot egyenletes csúszásban tartsa és az apró rögöket, például nedves ércnél, szétnyomja. A henger előtt elrendezett (n) tolókának az a rendeltetése, hogy a kilépő ércmenynyiséget tovább is szabályozza és túlsók anyagnak a hengerre való áramlását meggátolja. A tolóka oldalsó vezetékei nincsenek a fenékig vezetve, hogy a vezetőhornyok eldugulása meggátoltassék. A mellékelt rajzon az érccsúzda oldalnézetben van föltüntetve és pedig (o) egy bakot jelöl, amely (p) tengely fölvételére szolgál. Ezen a tulajdonképeni (k) érccsúzda és az ismert (1) szájdarab vannak forgathatóan ágyazva. Ez utóbbiak (q, íj rudazatokra vannak fölfüggesztve, amelyeket a jobb és balmenetű (s) és (t) anyák segélyével megrövidíthetünk és ezáltal a (k) érccsúzdát és annak (1) szájdarabját tetszőleges rézsútossággal állíthatjuk be. Az érccsúzda kilépő nyílásánál egy (m) henger van ágyazva, amely az anyagot egyrészt továbbszállítja, másrészt pedig szükség esetén tagakkal vagy más alkalmas részekkel szétaprítja. Az (m) henger előtt egy föl- ós lefelé mozgatható (n) tolóka van elrendezve, amely az érccsúzda oldalfalain alkalmazott (h) vezetőhornyokban csúszik. Az érccsúzda használatánál az (s) és (t) anyák révén az érccsúzda fenekét és a kilépőszájdarab lejtőjét úgy állítjuk be, hogy a szállítandó anyag a kívánt sebességgel lépjen ki a szájdarabból. A leírt kemencét motorral és trans misszióval is hajthatjuk ugyan, azonban előnyösen a következőkben leírandó és az 5. ábrán föltüntetett folyadékhajtást alkalmazzuk. A mechanikai kemencék kavarószerkezete ugyanis lassú járatot igényel. Ennek következtében elektromotor alkalmazása esetén a nagy fordulatszám következtében nagy áttételnek alkalmazása válik szükségessé. Ez a hajtási mód azért rendszerint nagy teret foglal el és a Hagy súrlódás folytán energiaveszteségeket okoz; főhibája azonban abban van, hogy a kavarószerkezet sebességének szabályozását csak igen tökéletlenül, lépcsőstárcsák és a motoron alkalmazott előtétellenállások segélyével eszközölhetjük. Azonban gyakran, különösen cink-