66728. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai pörkölőkemence

fénylék pörkölésénél, — oly anyagokkal van dolgunk, amelyek egyrészt messzemenő pör­kölést igényelnek, másrészt azonban az egyes anyagok egymástól annyira eltérők, hogy csupán egy az eddigi készülékeknél sokkal tágabb határok között szabályozható készü­lék szolgáltathat az összes ércfajtáknál gazdaságos eredményüket. Évre nézve ele­gendő különösen a cinkfénylének külön­bözőségére utalni a szemcsenagyság, ke­ménység kén és cinktartalom, idegen anya­gok hozzákeverődése és azon változó befo­lyások tekintetében, amelyeket a különböző dúsító- és földolgozó eljárások gyakorolnak az ércre. Ezen igen erősen változó viszo­nyok között csak oly kemence felelhet meg, amelynek kavarószerkezete a sebességnek tág határok között való szabályozása által lehetővé teszi azt, hogy a pörkölendő anyag mindenkor a kellő ideig maradjon a ke­mencében. Ezen cél elérésére a következők­ben leírandó szerkezet szolgál: A hosszúra nyújtott (a) pörkölőboltások­ban vízszintesen elrendezett és a pörkölendő anyag számára való (d) szállítófogakkal bíró (c) karokkal ellátott (b) tengely végein az 5. ábrán látható módon (e) fogaskerekek vannak rögzítve, amelyek egy, kétoldalt egy-egy (f) fogasrúddal ellátott keret segé­lyével hozatnak forgásba úgy, hogy a ka­varószerkezet ingaszerű mozgásba jön. A keret alsó végén egy (u) dugattyúrúd van elrendezve, amely közvetlenül a (w) szi­vattyúhenger (v) dugattyújával van össze­kötve. Víznek vagy más folyadéknak föl­váltva a dugattyú fölé és alá vezetése által ezt föl- és lefelé mozgathatjuk, amikor is az a hajtóművet és azzal együtt a ka­varószerkezetet ingaszerű mozgásba hozza. A nyomóvíznek a kellő pillanatban való ön­működő átkormányzására a következő át­kormányzószerkezet szolgál. Az (u) dugattyúrúdon egy (x) tolórúd van elrendezve, amely az (y) forgattyú révén a (z) kúpot forgatja el egy megfelelő tokban. Az (z) kúp két egymással ellentétes oldalán ki van vájva, olykép, hogy félköralakú ke­resztmetszettel biró (1) ós (2) üregek kelet­keznek. Ha az (1) üregbe nyomóvíz lép be a (3) csövön keresztül, úgy az akadálytala­nul mehet át a (4) csőbe, egyidejűleg a munkáját már elvégzett víz az ellenkező dugattyúoldalon az (5) vezetéken keresztül az átkormányzószerkezet (2) vájatába lép­het és (6) vezetéken át távozhat. A (z) át­kormányzókúpnak a tolórúd és forgattyú révén a (v) dugattyúval való összekapcso­lása következtében a (v) dugattyú elmoz­dulásánál a (z) kormányzókúp is elforgat­tatik, míg az (1) vájat a (7) és (8) vezeté­kekkel, a (2) vájat pedig a (9) és (6) veze­tékekkel jön kapcsolatba úgy, hogy a du­gattyú és a kavarószerkezet ellenkező irány-, ban mozgattatnak, mimellett a (3, 4, 5, 6) vezetékeket a kúp zárva tartja. A holtpont legyőzésére az átkormányzó­szerkezetet a kerettel és a kavarószerke­zettel oly módon kötjük össze, hogy az át­kormányzás pillanatában a keret és a ka­varószerkezet csekélymérvű leesésük foly­tán a mozgási irányt megtartják és ezáltal a kúpot kissé továbbforgatják. Hogy azon­ban ezen leesésnek a dugattyú alatt lévő víz ne álljon útjába az átkormányzószerke­zet tokjában a vízlefolyatóvezetékek és a nyomóvíz hozzáfolyatóvezetékek egymáshoz képest csővastagságnyira el vannak tolva olykép, hogy a forgókúp előbb a lefolyató­vezetékeket teszi szabaddá és csak azután nyitja meg az ellenkező oldal nyomóvíz hozzáfolyatóvezetékeit úgy, hogy a víz ki­folyása előbb veszi kezdetét és csak egy pillanattal később következik be a nyomó­közognek a dugattyú másik oldalán való beáramlása. A lefolyóvíz vezetékében lévő csapnak helyes beállításával megakadályoz­hatjuk a lefolyóvíznek túlgyors távozását úgy, hogy az úgyszólván fékezőpárnát ké­poz, amely a szivattyú dugattyújának egyen­letes járását biztosítja. A leírt berendezés előnyei lényegileg a következők: A hidraulikus hajtás, továbbá a keret­szerkezet és a kavarószerkezet a kemence­boltáson kívül igen kevés helyet foglalnak el és annak következtében, hogy a ke­mence egyik keskeny oldalán vannak el­rendezve a kemencék üzeme közben, vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom