66681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyors elektromos rezgések előállítására egyenáramból
- 4 -tettem, az eddigi eljárások egy részénél a normális nagyságú tömbkondenzátorhoz végtelen nagy táplálási kondenzátor szükségeltetik, míg a másik eljárásnál azaz Marconi eljárásnál a normális táplálókondenzátorhoz végtelen nagy tömbkondenzátor, nevezetesen rövidre záró kerék járul. A találmány szerinti eljárás ezen kapacitási viszony tekintetében a közép helyet foglalja el, mert itt a táplálókondenzátort és a tömbkondenzátort lényegileg egyenlő nagy kapacitással látjuk el. Emellett azt a főelönyt érjük el, hogy egyfelől az (1) kondenzátort nem kell végtelen nagy kapacitásai ellátni, másfelől pedig elkerüljük a rövidzárlati áramokat és a fényívképződést. Az áramforrástól elvont és a magas frekvenciájú áramkörhöz vezetett energia a találmány szerinti eljárásnak helyes kapcsolás mellett a következő képletből számítható ki C ( 2 2 E) 2 n Watt, ahol a (c) a két kondenzátor eredő kapacitása (mikrofarad'ban), (E) a tápfeszültség (kilovoltoknak) és (n) a másodpercenkénti áttöltések száma. Ha a tápláló áramkör éppen a (ao ) kritikus hullámhosszra van hangolva, akkor, minthogy az átkapcsolások vagy táplálási rezgések ritmusában csekély szabálytalanságokat nem lehet mindig elkerülni, előnyösnek mutatkozik, ha az ily szabálytalanságokat fokának megfelelő kis (6) csillapító ellenállást(5. ábra) iktatunk be; ily ellenállás a táplálási rezgéseket némileg tompítja és ezáltal a hangolást pontatlanságokkal szemben érzéketlenebbé teszi. Azonban, mint említettük, előnyösebb nagyobb, azaz — >.o -(- A —• hullámhosszt választani, miáltal a hangolás már eleve érzéketlenebbé válik; ez esetben járulékos ellenállások elrendezése nemcsak fölösleges, hanem természetesen a találmány szerinti eljárás lényegével ellenkeznék. A 6. ábrában föltüntetett kapcsolás az előbbiektől abban különbözik, hogy a (2) áramforrással párhuzamosan kapcsolt (9) kondenzátor van alkalmazva. Ezen kondenzátor célja, hogy a gépet rezgési folyamatoktól lehetőleg tehermentesítse és a kívánt — >.0 -(-AX— hullámhosszra való hangolást akkor is lehetővé tegye, ha az áramforrás önindukciós és tompítási viszonyai erre alkalmatlanok. Az áramforrással párhuzamosan fekvő védőkondenzátorok ugyan általában ismeretesek, de céljuk az, hogy a magas frekvenciájú áramkörnek a gépre gyakorolt káros befolyásait kiküszöböljék. A jelen esetben a (9) kondenzátor éppen az ellenkező célra szolgál, amennyiben, amint kifejtettem, arra szolgál, hogy a küldőberendezést a hálózatnak vagy a gépnek (a hangolásra) káros befolyása ellen védje meü. A találmány tárgyát tevő eljárással még további, a gyakorlatra nézve igen fontos i előnyöket érünk el, ha alkalmas szikraközök | elrendezésével minden szikrát már lebegésének első felében eltoltunk és a táplálási rezgés hullámhosszát oly nagyra választjuk, hogy a tápláló áram a szikrázás időközöknek megfelelő időtartamokat tekintve teljesen vagy megközelítőleg állandó marad. Ha ugyanis a tápláló áramot a 4. ábrában föltüntetett diagrammnak megfelelően a —10 — kritikus hullámhosszra hangoljuk, akkor a tápvezetékben keringő áram semmiesetre sem állandó, hanem a 11. ábrán föltüntetett diagrammban látható (i) áramgörbe szerint változik, mely az (e) feszültségi görbe első differenciális görbéjének felel meg. Azonban említettem már, hogy az elektromos egyensúly hosszabb — -)- A ^ — hullámhosszaknál is biztosítva marad, mimellett a feszültségi görbe, amint azt a 12. ábra szerinti diagramm mutatja, laposabbá válik úgy, hogy pl. elegendő nagyságú önindukció esetén a (30) feszültségi görbe a laposabb (31) görbébe megy át. (Egyúttal az áramgörbe akként változik, hogy az az egyes impulzusok után nem sülyed többé egészen a zéró értékére.) Ha az önindukciót mindig tovább és tovább növeljük, akkor a feszültségnek a (32) szerinti lefolyásához közeledünk, melyet azonban csak elméletileg végtelen nagy önindukciónál érünk el. Mindazonáltal a gyakorlat számára telje-
