66681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyors elektromos rezgések előállítására egyenáramból

- 4 -tettem, az eddigi eljárások egy részénél a normális nagyságú tömbkondenzátorhoz vég­telen nagy táplálási kondenzátor szükségel­tetik, míg a másik eljárásnál azaz Marconi eljárásnál a normális táplálókondenzátorhoz végtelen nagy tömbkondenzátor, nevezete­sen rövidre záró kerék járul. A találmány szerinti eljárás ezen kapacitási viszony te­kintetében a közép helyet foglalja el, mert itt a táplálókondenzátort és a tömbkonden­zátort lényegileg egyenlő nagy kapacitással látjuk el. Emellett azt a főelönyt érjük el, hogy egyfelől az (1) kondenzátort nem kell végtelen nagy kapacitásai ellátni, másfelől pedig elkerüljük a rövidzárlati áramokat és a fényívképződést. Az áramforrástól elvont és a magas frek­venciájú áramkörhöz vezetett energia a ta­lálmány szerinti eljárásnak helyes kapcso­lás mellett a következő képletből számít­ható ki C ( 2 2 E) 2 n Watt, ahol a (c) a két kondenzátor eredő kapaci­tása (mikrofarad'ban), (E) a tápfeszültség (kilovoltoknak) és (n) a másodpercenkénti áttöltések száma. Ha a tápláló áramkör éppen a (ao ) kri­tikus hullámhosszra van hangolva, akkor, minthogy az átkapcsolások vagy táplálási rezgések ritmusában csekély szabálytalan­ságokat nem lehet mindig elkerülni, elő­nyösnek mutatkozik, ha az ily szabálytalan­ságokat fokának megfelelő kis (6) csillapító ellenállást(5. ábra) iktatunk be; ily ellen­állás a táplálási rezgéseket némileg tom­pítja és ezáltal a hangolást pontatlansá­gokkal szemben érzéketlenebbé teszi. Azonban, mint említettük, előnyösebb na­gyobb, azaz — >.o -(- A —• hullámhosszt vá­lasztani, miáltal a hangolás már eleve ér­zéketlenebbé válik; ez esetben járulékos ellenállások elrendezése nemcsak fölösleges, hanem természetesen a találmány szerinti eljárás lényegével ellenkeznék. A 6. ábrában föltüntetett kapcsolás az előbbiektől abban különbözik, hogy a (2) áramforrással párhuzamosan kapcsolt (9) kondenzátor van alkalmazva. Ezen konden­zátor célja, hogy a gépet rezgési folyama­toktól lehetőleg tehermentesítse és a kívánt — >.0 -(-AX— hullámhosszra való hangolást akkor is lehetővé tegye, ha az áramforrás önindukciós és tompítási viszonyai erre al­kalmatlanok. Az áramforrással párhuzamo­san fekvő védőkondenzátorok ugyan általá­ban ismeretesek, de céljuk az, hogy a ma­gas frekvenciájú áramkörnek a gépre gya­korolt káros befolyásait kiküszöböljék. A jelen esetben a (9) kondenzátor éppen az ellenkező célra szolgál, amennyiben, amint kifejtettem, arra szolgál, hogy a küldő­berendezést a hálózatnak vagy a gépnek (a hangolásra) káros befolyása ellen védje meü. A találmány tárgyát tevő eljárással még további, a gyakorlatra nézve igen fontos i előnyöket érünk el, ha alkalmas szikraközök | elrendezésével minden szikrát már le­begésének első felében eltoltunk és a táp­lálási rezgés hullámhosszát oly nagyra vá­lasztjuk, hogy a tápláló áram a szikrázás idő­közöknek megfelelő időtartamokat tekintve teljesen vagy megközelítőleg állandó marad. Ha ugyanis a tápláló áramot a 4. ábrá­ban föltüntetett diagrammnak megfelelően a —10 — kritikus hullámhosszra hangol­juk, akkor a tápvezetékben keringő áram semmiesetre sem állandó, hanem a 11. áb­rán föltüntetett diagrammban látható (i) áramgörbe szerint változik, mely az (e) fe­szültségi görbe első differenciális görbéjé­nek felel meg. Azonban említettem már, hogy az elektromos egyensúly hosszabb — -)- A ^ — hullámhosszaknál is biztosítva marad, mimellett a feszültségi görbe, amint azt a 12. ábra szerinti diagramm mutatja, laposabbá válik úgy, hogy pl. elegendő nagyságú önindukció esetén a (30) feszült­ségi görbe a laposabb (31) görbébe megy át. (Egyúttal az áramgörbe akként válto­zik, hogy az az egyes impulzusok után nem sülyed többé egészen a zéró értékére.) Ha az önindukciót mindig tovább és tovább növeljük, akkor a feszültségnek a (32) sze­rinti lefolyásához közeledünk, melyet azon­ban csak elméletileg végtelen nagy ön­indukciónál érünk el. Mindazonáltal a gyakorlat számára telje-

Next

/
Oldalképek
Tartalom