66559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sokszorosító képszövéshez és festményeknek szövetekben bársonyhatással való visszaadására

— 3 — hatása alatt (5. ábra), amelyre rá van akasztva, a nullahelyzetbe visszatér. Az (1) kartonon (2. ábra) pl. vörös színfolt látható, mely a boníógép által a nyomószalagon mint három fok (azaz három szövet-pont vagy öltés) hossza 441 számmal van jelölve és az említett vörös árnyalatnak felel meg. Ha ibolya szinszabaszt találunk, akkor úgy mint az a vörösnél történt, a helyes színfokozatot és hosszat a beosztásos (50) vonalzón megkeressük. Föltételezve, hogy az 2 fokot tesz ki, az (52) fogantyút ismét kilenge tjük (4. ábra) és a vízszintes (35) , számkerekei annyira elforgatjuk, hogy az a 2 számmal az (58) horog alá kerül. Az (58) horog a (35) számkereket ezután a kalapács működéséig rögzíti, mely a kiindulási helyzetbe való visszatértekor a kereket a leírt módon kiakasztja úgy, hogy az a nullahelyzetbe visszatér. Ugyanúgy, mint az a föntemlített vörös és ibolya szinszakaszokkal történt, a kartonkeréken lévő összes színfoltokat vagy fokozatokat számokba tesszük át. A (22) tartóberendezés mozgásának befejeztével (5. ábra) az első kartonlap különböző szinfokozatainak megállapítása és szétbontási munkája is be van lejezve és számokba áttéve a (33) kerékre (3. ábra) hajlított nyomtatott szalagra van fölvíve. Utóbbit 2 em el az utoljára megjelölt szám után levágjuk, lefejtjük és a (67) görgőre (2. ábra) fölcsévéljük, mely a kartonlapnak megfelelő folytatólagos számmal van ellátva. Ugyanezt a számot a nyomószalag (44) végére is fölvisszük (2. ábra) és ilymódon az 1. sz. görgőt kapjuk, amelyre fölcsévélt 1. sz. szalaghossz a szétbontott minta 1. sz. kartonlapjának felel meg. Az összes következő (2, 3, 4) stb. számú kartonlapokkal egészen az utolsóig ugyanúgy járunk el, mint az 1. sz. kartonlappal úgy, hogy végül a kartonlapok számának megfelelő számú tekercselt nyomtatott szalagokkal ellátott folytatólagosan számozott görgőket kapunk. Ezeket a görgőket megfelelő elrendezésben és sorrendben egy szekrényben megőrizzük, mely a szétbontott kép vagy festmény címével van ellátva. A szétbontógép munkája be van fejezve és a kép a görgők fölhasználásával a szövőgépen sokszorosítható. Mielőtt azonban ez megtörténnék, a bontógép által számokban a nyomtatott szalagon.megjelölt egyes szinrészccskéket kell összeállítani és a szövőfonalakat a különböző színezések és fokozatok számára megfelelő szedőberendezésekben kell beállítani, hogy azután a nyolcvan (vagy több vagy kevesebb) szövetszalagon amelyeken a mintát visszaadjuk és sokszorosítjuk, átvezethessük. A (68) padon (10. ábra), a (69) oldalakon két-két (70) szedőkészülék van elrendezve. Ezek a szedőkészülékek négyszögletes fatáblákból állanak, amelyeknek fölületén éleikre állított bádogsávok segélyével 250 (71) horony van képezve. A hornyoknak megfelelően az egész fölső élen a (72) horgok vannak elrendezve, amelyekbe a fonalak be vannak akasztva. A fonalakat ezután a hornyokba helyezzük úgy, hogy a még leírandó horogtűk segélyével való megfogásra készen állanak akkor, amikor a szedőkészülékek a szövőgépbe beállíttatnak. A szedőgépen a (73) rekeszszekrény van elhelyezve, amelyben a szedó'készülékekbe helyezendő fonalak tartói vannak elrendezve. Ezek a (74) fonaltarlók (2. ábra) úgy vannak kiképezve, hogy a szines (gyapjú, selyem stb.) fonalak rajta elrendezhetők és a fonalak munkabehelyezése a szedőkészülékekben könnyen és gyorsan történhet. A fonaltartók száma a szinfokozatszalagon lévő színárnyalatok számának felel meg és folytatólagos számozással van ellátva, mely pontosan a bontógép színfokozat szalagszámának és a hozzátartozó színárnyalatnak felel meg. Minden egyes fonaltartó a saját külön fonalával a (73) rekeszszekrényben fekszik (10. ábra) és onnan a végzendő munkához könnyen kivehető. Miután a visszaadandó kép első szalaggörgőjét kézbe vettük, a szedőpadba tesz-