66144. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szíjtárcsák, fogaskerekek és más efféle tárgyak öntésénél a karok (küllők) közt lévő üregek létesítésére szolgáló öntőmagvak készítésére

és vele a (4) oldallapok és a (7) körívalakú lapok magasságirányú eltolásának tetszőleges beállítására a (9) siklappal szilárdan összekötött (4) lapokon lévő (20) lécek szolgálnak, amelyeken az érzékeny beállításra szolgáló (21) qsa varokkal ellátott (22) ütközők tolhatók el és erősíthetők meg különböző magassági helyzetekben. A kész mag megemelésére a (23) rudak szolgálnak, amelyek a magszekrény fölött csoportokban elosztva (8. ábra) és a (7) lapok közt fölfelé eltolhatóan vannak megerősítve (1., 4., 8, és 9. ábrák), alsó végükkel pedig.a (7) lapokból kiállanak; fölső végüket a mag kiemelésére való használatukkor a (24) lapocskákkal födjük le. tí (23) rudak megemelésére a következő berendezés szolgál: A (25) oszlopokon, amelyek a szilárd gépállvány (26) vezetékeiben mozoghatnak föl és alá, a (27) karokkal a (28) vezeléklécek vannak megerősítve, amelyeken a (29) támaszokat lehet sugárirányban eltolni. Utóbbiakat a mag emelése előtt a (23) rudak alsó végei alá toljuk (lásd a 4. ábrán a (29) támaszoknak vonalkázva föltüntetett állását). A (17) mag sugárirányú kiterjedésétől függ, hogy a (29) támaszokat a (23) rúdesoportok közül melyik alá toljuk be. A (25) oszlopoknak a (27) karokkal, a (28) vezetőlécekkel és a (29) támaszokkal együtt való megemelése tetszőlegesen történhet, pl. a rajzolt kivilelben kényszermozgásukig a (4) oldallapokat és a megemelt (7) lapokat tartó (9) siklap lefelé való mozgásakor. Erre a célra két, a szilárd gépállványon ágyazott kétkarú 30/31 emeltyű szolgál, amelyeknek belső (30) karjai egymásba nyúlva a (9) siklap alsó oldalán elrendezett (32) bütyökkel működnek össze (3., 5. és 6. ábrák), külső (31) karjaik pedig a (25) oszlopok peckeibe fogódznak. (3. és 6. ábrák.) Különleges pl I, -j-, ovális vagy más alakúlkeresztmetszetü küllők öntőmagvainak mintázásánál a (33, 34) segédkerelek is használtatnak. A fogaskerekek küllőinél legtöbbször szokásos I-keresztmetszet alakítására, amelyet a rajzon a 4. és a 7—11. ábrákon választottunk példa gyanánt, együtt használjuk mindakét (33) és (34) keretet (4., 7. és 8. ábrák), a többi keresztmetszetnél elég csupán egy keret, minthogy például az ovális és a + tilakú keresztmetszet esetében a magvak, amint erre még rátérünk és amint az a 13—15. ábrákon föl van tüntetve, két-két egymásra illesztendő magrészből tétetnek össze. A (33, 34) segédkeretek kívül és belül körszektoralakúak. A keretek sugárirányú oldallapjai, a (4) oldallapokkal együtt a küllők keresztmetszeti alakjának, ívalakú részei pedig az esetről-eseíre megemelt (7) lapokkal együtt a koszorú belső, illetőleg az agy külső felületei alakjának felelnek meg a hozzájuk tartozó koszorú, illetőleg agynyúlványokkal együtt. A keretek egyikét (33), az alsó állomásukban lévő (7) lapok fölülete által alkotott formázó asztalra helyezzük föl. E (33) keret külső (35) ívével a koszorú belső fölületének alakítására szolgáló (7) laphoz csatlakozik (4. és 8. ábrák) úgy, hogy más és más belső koszorúátmérőhöz mindig más és más (33) keretre van szükség. Másrészt ugyanazt a (33) keretet különböző agykeresztmetszetekhez használhatjuk. Ecélból a (33) keret belső (36) ívének sugarát tetemesen nagyobbra vesszük, mint amilyen a (7) lapok közül a legbelsőé. Ekkor azonban e (36) ív és az agy külső fölületének megfelelő (7) formázó lap közölt sok eseiben hézag marad. Ezt a hézagot a közben fekvő (7) lapoknak a (33) keret magasságának megfelelő megemelésével töltjük ki (4. ábra), amely célra a (7) lapok vastagságának megfelelő vastag további (38) lapok szolgálnak. A (38) lapoknak (37) fejei a (13, 14) rudak (15) fejeihez hasonló alakúak. E (37) fejek a (7) lapok alámetszett (16) hornyai kö*ül a középsőkbe fogódznak és a (16) horonyba való betolásuk alulról bajonetzárszerűen'történik. Annyi ily (38)