65421. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke

zetőpályát a legkülönbözőbb módon letakarhatjuk, pl. helytálló pofákkal vagy a horgonyca ácsokkal együttmozgó, körülfutó szalagokkal, korongokkal és hasonlókkal. A 6. ábrán példaképen a (19) horgonycsúcstengely (18) görgőinek (17) láncvezetékei vannak föltüntetve. A horgonycsúcstengelyeket kétoldalról a (20) lánckerekek hajtják, melyek köré a horgonycsúcstengelyeket körülvevő körülfutó (21) láncok vannak erősítve. A láncok a helytálló (22) pofák segélyével a (9) horgonycsúcsoktól teljesen el vannak zárva úgy, hogy a horgonycsúcsokról leeső föld csak a pofákra esik és a láncokhoz nem kerülhet. Ennek lehetővé tételére a (9) horgonycsúcsok a (23) agytoldat közelében keskenyebbek (karcsúbbak) és a (22) pofák teljesen vagy majdnem teljesen a keskenyebb részig érnek. A (22) pofák alatt a horgonye3Ú-csok lapalakban kiszélesednek. A (22) pofák és (9) horgonycsúcsok közötti tökéletes zárás létesítése céljából a horgonycsúcsok keskenyebb részén a horgonycsúcsok és a (22) pofák közötti hasítékot elzáró körülfutó (24) szalag van elrendezve. Ajánlatos még a (20) lánckereket piszkolódástól való megvédés céljából a (25) pofákkal födni. A 7—11. ábrákon látható kiviteli alakoknál a láncok oly módon vannak elrendezve, hogy a talajba kapaszkodó horgonycsúcsokon kívül esnek, vagy a horgonycsúcsoktól helytálló pofák segélyével vannak elválasztva és lefödve anélkül, hogy a horgonycsúcsokat keskenyíteni kellene. A 7. ábra szerint a helytálló (26) C3ap körül forgó lánckerék a (21) lánc segélyével a (17) vezetékekben futó (18) futógörgőkkel ellátott horgonycsúcskocsit mozgatja. A (9) horgonycsúcs villaalakban van kiképezve, mimellett a (27, 27') lapok egymástól oly távolságban vannak elrendezve, hogy a horgonycsúcskocsi láncától a futógörgőtől távolabb kapaszkodnak a talajba. A váz (22) j pofái emellett a (27, 27') horgonycsúcsokról esetleg oldalirányban lesodródó piszoknak a vezető és láncpályába való behatolását akadályozzák meg. A 8. ábrán látható kiviteli alaknál villaalakú horgonycsúcs helyett rendes levélalakú (9) horgonycsúcs kerül alkalmazásba, míg a (20) lánckerekek által hajtott (21) hajtóláncok a (9) horgonycsúcsokon kívül oldalt vannak elrendezve. A (9) horgonycsúcs a (28) oldalkarok segélyével a horgonycsúcskocsira támaszkodik. A vezető és láncpályát az oldalirányban esetleg lesodródó piszoktól a (22) vezetőpofák védik. A 9. ábrán látható kiviteli alaknál a 7. ábrával ellentétben a (27,27') horgonycsúcslapok oldalirányban a vezetőpályából kilépnek és a lánc- és vezetőpályát teljesen lefödő (22) pofát körülveszik, mimellett a horgonycsúcs-tengelyekre, illetve a lánccsapokra erősített (29) oldalheverek vagy korongok a vezetőpályát az oldalirányban lesodródó piszoktól védik. A 10. ábrán látható kiviteli alak szerint a (29) oldalhevederek helyett a vezetőpályának az oldalirányban behatoló piszoktól való megvédésére a (27, 27') horgonycsúcslapok a (30) könyökgörbületekkel vannak ellátva, melyekbe a födőpefák (31) karimái kapaszkodnak. A karimák végei kefealakban lehetnek kiképezve, hogy a (30) könyökhajlásokba beeső piszkot eltávolítsák. A 11. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a közö3 (20') tengelyen elrendezett (20) fogaskerekek a (21) láncokat hajtják. A láncok csapok segélyével a (9) horgonycsúcsokat mozgatják. A vezetékek burkoló pofái (22)-vel vannak jelelve; a horgonycsúcs levélalakban van kiképezve és a (33) oldalkarok segélyével a vezetőpálya külső hasítékaiból kilépő (34) csapokra támaszkodik. Az oldalhasítékokat az oldalirányból lesodrodó piszok behatolásától ismét a (34) csapokra, illetve lánccsapokra helyezett (29) hevederek vagy korongok védik. A 12. ábra szerinti kiviteli alaknál a lefödés ismét körülfutó szalag segélyével I történik, mely azonban nem egy egységes egészet alkot, hanem több egymást túlfödő (35, 35') részből áll, melyek a (36) átvezetőnyílásokkal, illetve a (36') hasítékokkal vannak ellátva úgy, hogy a (35, 35') részek