65407. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű gép

•célszerűen úgy „képezzük ki, hogy a henger sziláfisága nem csökkentetik. A 21—®5. ábrák ily szerkezeteket mutatnak. A (40) bordák, amelyek a futóhüvely körül vannak vezetve, egy erőteljes (41) gyűrűben egyesülnek, amely a (42) nyílást körülveszkps így a belső nyomástól származó anyagfészültségét ezen helyen is a megengedett határokon belül tartja, a bordákban föllépő kerületi erőket a (41) gyűrű a nyílás ktyül vezeti úgy, hogy a bordák nem gyengíttetnek, még kevésbé szakittatnak meg. Hí| nagyobb nyílásoknál a (41) gyűrű túlvastággá válik úgy, hogy a hűtés különösen a (43) szélen nem lenne elég hatásos, akkor itt beöntött (47) üregeket rendezhetünk el (23. ábra), amelyekbe a hűtőfolyadék (46) csatornákon át vezettetik. Hasonló szerkezeteket mutatnak a 24. és 25. ábrák amelyeknél a futóhüvely bordákkal van ellátva, melyek a (42) nyílásnál egy ezt körülvevő gyűrűvé futnak össze. Ez a gyűrű (45) alámetszésekkel (24. ábra) vagy köröskörül elosztott (44) furatokkal (25. ábra) van ellátva oly célból, hogy a futóhüvely összes részeiben lehetőleg egyenlő hőmérsékleti viszonyokat érjünk el. Mindezen esetekben a hűtőszer közel hozatik a fölhevített helyekhez úgy, hogy seholsem állhatnak elő nagyobb hőmérsékleti különbségek és azzal kapcsolatban meg nem engedett nagyságú feszültségek. Ha a hengerköpeny körül a 26. és 27. ábrán látható módon külön (egyes) zsugorodó gyűrűk vannak alkalmazva úgy, egy nagyobb (51) nyílásnál a szomszédos (49) zsugorodó gyűrűk egy gyűrűalakú (50) öszszekötőrész segélyével egy darabbá egyesíthetek. Az (50) gyűrűs darab itt is a nyílás körül viszi az egyes zsugorodó gyűrűkben fpllépő erőket. Az ábrák két további (52) zsugorodó gyűrűt láttatnak, amelyek egy (54) nyílásokkal ellátott (53) vastagítással bírnak és például a szelep megerősítésére való csavarok, fölvételére szolgálnak. A 28. ábra az (57) futóhüvelynek és (58) külső köpenynek egy (55) nyílásnál való összekötési helyét mutatja. A szelepfészek itt a külső merevítőszerkezetbe van helyezve, oly célból, hogy a vékony futóhüvely a szeleprögzítőcsavarok meghúzásánál el ne huzódhassék. Ezen szerkezetnél a köpeny és futóhüvely érintkezési helye a magas gáznyomásnak és magas hőmérsékletnek van kitéve. Hogy tebát a hűtőközegnek az elégetőtérbe vagy égési gázoknak a hűtőközegbe való átlépését meggátoljuk, ezt az érintkezési helyet különösen gondosan kell tömíteni. Ez például hegesztéssel vagy az anyagnak véső segélyével való tömörítésével vagy pedig, mint azt a 28. ábra mutatja, egy (56) hüvelynek behengerlése által történhetik. A találmánybeli égési erőgépek az eddigiekkel szemben különösen a következő előnyökkel bírnak: A hengeranyag igénybevételének összege tetemesen kisebbé válik és különösen a futóhüvely tebermentesíttetik a káros húzófeszültségek alól. A munkahenger minden egyes föladatának egy ezen föladathoz külön alkalmazkodó elem szolgál és nem szükségesek az összehatást mindig károsan befolyásoló kombinációk. Az általában öntöttvasból készült futóhüvely csak a dugattyúvezetésben és a melegátáramlásban vesz részt, míg az erőket elsősorban különösen alkalmas (például kovácsolt) anyag veszi föl. Az igénybevételek egyenletesen oszlanak meg a hengerkeresztmetszeten, amiáltal a hengeranyag jobb kihasználását érjük el anyagmegtakarítással és a henger súlyának csökkentésével egyetemben. Az anyagmegtakarítás, valamint a bő hűtőtér elmaradása folytán a henger külső átmérője kisebbedik, amiáltal a gép térszükséglete is csökkentetik. A hengerek különösen nagyobb teljesítményű gépeknél egyszerűbben és úgy a nagy, mint a kisebb teljesítményűek ugyanazon biztonsági fokkal állíthatók elő, minthogy az összes igénybevételek könnyebben ellenőrizhetők és számítással jobban megközelíthetők, míg eddig az ismert szerkezeteknél inkább a véletlenre illetve a rendkívül körülményes és költséges kipróbálásra voltak utalva (számos héngertörés Diesel-