65407. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű gép

iömszelenee gyanánt való kiképzés révén egymással össze vannak kötve. A 9. ábra egy példaképem kiviteli alakot tüntet föl. A külső köpeny egyes (16, 17, 18) szakaszai rugalmas (19, 20) falak által vannak egymással összekötve. Mindezen esetekben a csatornáknak a bordák között való kiképzésénél mindazon befolyásokra tekintettel lehetünk, melyek lehetővé teszik az illető helyen a kellő fokú hűtés elérését, amennyiben például az esetben, ha bőséges hűtés kívántatik meg, nagyobbszámú keskeny merevítőgyűrűt vagy bordát, kevésbé bőséges hűtésnél pedig kisebb számú bordát alkalmazunk. Magában véve ismert eszközök által, például a hűtővízáramban előidézett örvénylések, a vízsebesség kellő megválasztása és más éffélék által a hűtőhatást még külön is szabályozhatjuk. A 10 — 12. ábrák oly belső elégésű kettős dugattyús gépek hengereinek kiviteli alakjait mutatják, amelyeknél a (21), illetve (22) merevítőszerkezet csak az (1) futóhüvely közepén van elrendezve, míg a henger oldalrészei az eddig szokásos módon vannak kiképezve. A hűtővíz számára való (23), illetve (24) csatornák a 10. ábrabeli kiviteli alaknál az (1) futóhüvelyben a 12. ábra szerinti kiviteli alaknál pedig a (22) merevítőköpenyben vannak kiképezve. Egyébként az előbb említett egyes gyűrűkből vagy gyűrű és köpeny kombinációjából álló szerkezeteket például a 3., 4. vagy 8. ábrabelieket is alkalmazhatjuk a henger középrészén. A 11. ábra és a 10. ábrabeli futógyűrű külső oldalának kifejtése és egyúttal a 12. ábrabeli merevítőköpeny^alulnézete és ezen ábrán látható, hogy mikép vannak a bordák egy a holttérben levő (25) nyílás, például egy szelep átvezetési helye körül vezetve. Hogy egy hosszabb, például az egész hengerre kiterjedő zsugorodó köpenyt kényelmesebben állíthassunk elő és könnyebben is szerelhessük, sok esetben előnyös annak kettéosztása. Ily példát tüntet föl a 13. ábra, amelynél az (1) futóhüvelyre a középen a (33) merevítőköpeny és attól ol-4alt a (31) és (32) merevítések vannak föltolva. A merevítőszerkezet egyes részeit (133) csavarokkal foglaljuk össze. Nagy és hosszú hengereknél viszont gyártási szempontokból gyakran kívánatos a futó- -hüvelyek kettéosztása. A merevítőszerkezet ez esetben célszerűen egyúttal a futóhüvelyrészek összekötésére is fölhasználtatik. Hogy a belső é3 külső köpeny egyenlőtlen kiterjedése következtében lazulások ne keletkezhessenek a két (100) és (101) futóhüvelyt a 14. ábrán látható módon két, a futóhüvely felek (28, 29) oldalsó peremeiben alkalmazott (26) csavarok segélyével egymással szorosan összekapcsoljuk vagy pedig a 15. ábrán látható módon keresztülment (27) hornyok segélyével hozzuk egymással kapcsolatba. 16—20. ábrák további összekapcsolási módokat mutatnak. Itt a (100) és (101) futóhüvelyek egymás felé fordított vége közelében a futóköpenyben és a (34) összekötődarabban finom gyűrűalakú (36) kiugrások és megfelelő (37) mélyedések vannak alkalmazva, melyek, mint azt a 19. és 20. ábrák kapcsán még le fogjuk írni, a melegen föltolt külső köpeny kihűlésénél szorosan egymásba fekszenek és így a szétválást meggátolják. A 17. és 18. ábrák egy hengert mutatnak két futóköpenyféllel, amelyeket az imént leírt módon a (35) merevítődarab foglal össze, mimellett azonban ez a merevítődarab az eddig leírt szerkezetektől eltérően axiális irányban végigfutó (38) hűtőcsatornákkal van fölszerelve. A 19. és 20. ábrák nagyobb léptékben mutatják a (100) futóhüvely és a (34) köpeny összekapcsolási helyét és pedig a 19. ábrán az épen rátolt még meleg köpeny látható, a 20. ábrán pedig a köpeny kihűlése utáni állapotban van föltüntetve és itt kivehető, hogy a hornyok és kiugrások egymásba kapaszkodnak és a futóhüvelyt és külső köpenyt egymással szorosan összekapcsolják. Azon helyeken, ahol a hengerfalban áK törések szükségesek, például szelepek számára, a merevítő bordákat és köpenyeket