65048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés olajfinomítására, valamint hevítés és más efféle célokra szolgáló égési gázok előállítására

lékbe vezettetik, kifelé oszlik szét és a kazán belső falát több áramban vagy sugárban súrolja s minthogy nyomás alatt áll, az üveggyapoton vagy salakon át fölfelé halad. Az itt uralkodó hőmérsékletnél és nyomásnál a könnyebb gőzök fölemelkednek és az üveggyapoton vagy salakon aiegszűrődve, a kazán fölső részébe jutnak és ennek bő (tl2)" kibocsátó toldatán keresztül, mely az (n20) bevezető csövet körülveszi, a legközelebbi desztillátorhoz vezető (tl3) csőbe áramolnak. A berendezés első desztilláló készülékében a hőmérsékletek és nyomások úgy vannak megállapítva, hogy gyakorlatilag véve, az összes szénhidrogének átmennek a második desztillálókészülékbe, kivéve a legnehezebb kenőolajokat és a viaszt. Célszerű ezen termékeknek, valamint a desztillálókészülékben lecsapódó vízgőzöknek önműködő eltávolításáról gondoskodni. A kazánnak a gőzköpeny alatt fekvő alsó része valamivel hidegebb, mint a köpennyel körülvett része, minek következtében a lecsapódásból eredő víz az alsó részben gyűl össze. A desztillálókészülék önműködő kiürítésére, lecsapolására szolgáló készülék a (tl4) önműködő szelepből áll- Ezt a szelepet a desztillálókészülék alsó részéből lefelé nyúló (tl5) üledékkamráví\l (melynek nek (tl6) kézi csapja az üledék lebocsátására szolgál) célszerűen egy vízszintes (tí7) cső köti össze, melynek (t28) kézi csapjával a csövön áthaladó folyadék ménnyisége szabályozható. A (tl4) önműködő szelep (tl8) tokjában a (tl9) úszó van elrendezve, amely a (t21) emelő és a (t22) kapcsolórúd útján a (t20) kibocsátószelepet vezérli. Ez utóbbi szelep szerkezetét nem szükséges leírni, mivel bármilyen megfelelő szelep alkalmazható. A (tl4) szelep tokjának fölső vége a (t23) csővel áll összeköttetésben, mety a (t6) gőzköpenyen át a desztillálókészülék belsejébe vezet. A folyadékfölszineket a desztillálókészülékben az (x—x) és (xl—xl) vonalak jelzik és pedig az első a kívánt olajmagasságot, a második pedig a vízmagasságot mutatja. Ha az olaj a jelzett magasságot eléri, akkor a (t23) csövön keresztül a (tl8) szeleptok fölső részébe, a víz pedig a (tl7) csövön keresztül a szelepek alsó részébe folyik. Ennélfogva a szeleptok (a működés, megindulta után) mindig teljesen meg van telve olajjal és vízzel, mimellett a (tl9) úszó úgy van kiegyensúlyozva, hogy nem az. olaj, hanem a víz által tartatik fönn. A működési mód, ami a víz mozgását illeti, a következő: Ha a víz fölszine az (xl—xl) vonalnál magasabbá válik, akkor a (tl9) úszó fölemelkedik és a (t20) szelepet nyitja. A lecsapódott víz ekkor a szelepen keresztül a 325 visszatérő vezetékbe folyik, míg csak a vízfölszin ismét az: (xl—xl) vonal alá nem sülyed, amikor is a szelep elzáródik. A desztillálókészülékben lecsapódott nehéz kenőolajok stb. a (t23) csövön és ennek (t24) folytatásán keresztül a szokásos alakú (t25) gyűjtőbe jutnak. Ez utóbbiból az olaj,, amely még igen meleg, célszerűen konden^ zátorokba vezettetik, amelyek egyúttal a gőzgenerátor számára tápvízelőmelegítőkül is szolgálhatnak. Eltekintve attól, hogy a (t24) önműködő szelepben különböző olajmennyiségek lehetnek jelen, az olaj kifolyása mindig arányos lesz az olaj képződésével. Mindazonáltal a desztillálókészülék alsó részében jelentékeny mennyiségű, a forrponthoz közel eső hőfokú olaj marad,, amely arra használtatik föl (főként az alább leírandó további desztillálókészülékekben), hogy a könnyebb szénhidrogénekből álló hozadékot fokozza, a nehezebb termékekből álló hozadékot pedig csökkentse. A fönt leírt desztillálókészülék szerkezete ós működési módja az első négy vagy öt desztillálókészüléknél megmarad. Némely esetben nem szükséges vízköpenyt alkalmazni ezen készülékeknél, mivel külső oldaluk a légköri levegőnek van kitéve és ennek hűtőhatása a legtöbb esetben elegendő. A négy vagy öt desztillálókészülékből álló csoportnak egymásra következő tagjaiban fokozatosan könnyebb kenőolajok ülepednek le a készülékek alsó részében, és bocsáttatnak le a leírt módon.