65015. lajstromszámú szabadalom • Gép töltények megtöltésére
dezve. A megtöltendő töltényhüvelyek az ' (5) tartányból a (6) lemezre öntetnek föl, mely (7)-nél a (4) bevezetőberendezéssel csuklósan van összekötve és a hüvelyek fölvételére megfelelő széles (8) hosszhornyokkal (3. ábra) van ellátva. E párhuzamos hornyokba, melyeknek száma megfelel a mindegyik munkafázis alatt egyidejűleg kezelendő töltényrészek szamának, a fölöntött töltényhüvelyek hosszukban, fenekükkel a mellső vagy a hátsó oldal felé irányítva befekszenek. Az esetleg harántirányban vagy egymásrafekvő hüvelyek lapos kézzel a (8) hornyokba, illetve ha ezek meg vannak töltve, a (6) lemez oldalszélein át lefelé tereltetnek úgy, hogy azok az (5) tartányba visszaesnek. Ha már most a (6) lemezt kézzel a (7) csukló körül az 1. ábrán pontozott vonalakkal rajzolt -helyzetbe, fölfelé lengetjük, akkor a hüvelyek az egyes (8) hornyokból az utóbbiaknak megfelelő (4) bevezetőberendezésbe lecsúsznak. A (4) bevezetőberendezés a ferde (9) alátétlemezen elrendezett, üvegből vagy más alkalmas átlátszó anyagból készült csövek sorából áll úgy, hogy a bevezetésben esetleg föllépi) zavarok azonnal láthatók. A csövek fölött a (10) -á^öglemez van elrendezve, mely a hornyokban nem megfelelően csúszó hüvelyek fölfogására szolgál, míg a (10) szöglemez fölött egy szög alatt meghajlított, a hajlítás élével hátrafelé irányított (11) csúsztatólemez van elrendezve, melynek ferde fölületei mentén a hornyokból kiröpített vagy kiszorított hüvelyek az (5) tartányba vezettetnek. A töltényhüvelyek a csövekből a (13) tölcsérek sorozatán megerősített (14) lemez (7. ábra) (12) vezetővályúiba kerülnek és ezekből magába a tölcsérbe. A tölcsérek mindegyike a (12) vályúk csúsztatófenekének meghosszabbításában a (13) tölcsérek egész sorozatán átnyúló (16) tolattyú egy-egy (15) foga segélyével el van zárva úgy, hogy a hüvelyek a (12) vezetővályukból egy-egy (13) tölcsér oldalfalai között a (15) fogakra fekszenek. A (13) vezetőtölcséreknek a (4) beveze-1 töberendezéssel szemben fekvő oldalán egy a tölcsérek egész sorára kiterjedő (17) harántsin van elrendezve, mely a lefelé, csúszó hüvelyek hossztengelyében egy a hüvelynyílásnak megfelelő (18) vájlattal van ellátva; az utóbbinak mélysége a hozzácsatlakozó (15) tolattyúfogak hosszával együttesen egy hüvely hosszának felel meg. A fenekükkel előre irányítva lecsúszott hüvelyek, tehát a (17) harántsinbe ütköznek, míg a nyílásukkal előre irányított és lecsúszott hüvelyek a (18) vájlat belső falába ütköznek. Az első esetben a hüvelynyílás hátul a (16) tolattyú telt részén fekszik, míg a hüvelyfenék elöl egy (15) fogra fekszik föl; a második esetben a hüvelynyílás elől a (18) vájlatban fekszik, míg a hüvelyfenék hátul egy (15) fogon helyezkedik el. Hengeres, dudorodás nélküli töltényhüvelyek részére a (17) harántsin, továbbá (18') toldatokkal van ellátva, melyek előreálló nyílással biró hüvelyeknél a nyílásokba nyúlnak. A (19) tengely (5., 6. és 7. ábra) forgatása által a tengelyre fölékelt (20) görbetárcsák segélyével a (22) híd (21) végtámaszai fölemeltetnek, melyek (23) görgőkkel ellátott alsó végükkel a (24) rugók hatása alatt (8. ábra) a görbetárcsákhoz szoríttatnak. A (22) hídban a (13) tölcsérekkel korespondáló (25) továbbítóhüvolyek vannak elhelyezve, melyek a (22) híd legmagasabb helyzetében annyira föl vannak emelve, hogy fölső szélük a tölcsérnyíláson kissé túlnyúlik (7. ábra). Ezután a (19) tengelyre fölékelt ,(26) bütyköstárcsa, a (27) görgővel a bütyköstárcsához fekvő (28) emeltyűt rúgóhatással ellentétben a (13) töltőtölcsér vonalában oldalt tolja és ezáltal a (28) emeltyű villás fölső végével összekötött (16) tolattyú annyira kitolatik, hogy a tolatyúnak a (15) fogak között lévő kivágásai a (13) tölcsérek szabad keresztmetszetével egybeesnek. Ennek folytán a tolattyún lévő összes hüvelyek tekintet nélkül arra, hogy nyílásuk előre vagy hátra áll-e, a fenékkel, mely minden ésetben legelőszer
