64994. lajstromszámú szabadalom • Armatura írógépek számára sifrirozott szövegnek készítésére és ezeknek közönséges írásba való áttételére
fölső részeit egymás fölé szoríthatjuk úgy, hogy azok a (2) rúd szemben fekvő oldalaihoz szorosan illeszkedik. A külső (5) lemezek külső fölületein (9) csavarok útján egy-egy (11) tartólemez van megerősítve. ^Ezen (9) csavarok a (11) lemezek függélyes (12) hasítékain mennek át úgy, hogy a (11) tartólemezek függélyes irányban való beállítás és a csavarok meghúzása által, megfelelő magasságban állíthatók be. A (11) tartólemez belső oldala be van vágva úgy, hogy a külső (5) lemezzel bevágást, illetve (13) hasítékot alkot, az armatura-keret megfelelő (14) Végdarabja alsó szegélyének fölvételére, ahol is az a szegély a (11) tartólemeznek az említett kivágás által alkotott (16) vállán pihen. Mivel ez a váll tetszőleges magasságban beállítható, az armatúra (14) végdarabjai is ugyanilyen módon beállíthatók. A végdarabok a (15) szorító csavarok útján rögzíthetők a kivágásokban, mely szorító csavarok a tartólemézbe vannak becsavarolva és a végdarabokra támaszkodnak. A végdarabok kifelé nyúló (17) ajkakkal vannak ellátva, hogy az armatúra a helyes állásba legyen( emelhető vagy sülyeszthető. A végdarabok azonkívül kifelé hajlított (19) talpakkal ellátott (18) szárakkal birnak, mely talpak megfelelő (20) gumisarukat hordanak (1. ábra), hogy az armatúrát az írógépről való levétele után célszerűen hordhassák. Minden egyes végdarabnak fölső pereme és a megfelelő (17) ajk fölfelé és hátrafelé nyúlnak, még pedig oly irányban, mely az írógép billentyüsorozatával közelítőleg párhuzamos. Minden egyes véglemezből befelé és vízszintes irányban -fölső és alsó (22, 23) ujjak nyúlnak ki, melyek (24) hosszirányú hasítékokkal vannak ellátva. A hasítékokon (26) csavarok mennek át, melyek fönt egy billentyűdeszka fölső és alsó (27) szakaszainaki végeibe vannak becsavarolva, mimellett annyi szakasz van, ahány billentyűsora van azon írógépnek, melyre az armatúrát szereljük; a föltüntetett példánál négy van föltételezve, mint a legtöbb szokásos írógépnél. Mindegyik szakasz szögletalakú és egy függélyes (28) (3. ábra) és egy vízszintes (29) tagból áll. Minden szakasz függélyes tagja, kivéve a legalsót, az alatta fekvő szakasz vízszintes tagjának hátsó peremével (31) csavarok útján van összekötve, mely csavarok a függélyes tag legalsó peremén és azonkívül az alatta fekvő vízszintes tag hátsó peremén vannak átdugva. Minden egyes szakasz (32) lemezzel van befödve, mely a szakasz függélyes és vízszintes tagja fölött foglal helyet és ezekhez szorosan odasimul. Minden egyes födőlemez a függélyes (28) tagokkal (33) csavarok útján van helytállóan összekötve. A legfölső födőlemez fölső szegélye a legfölső vízszintes tag hátranyúló pereme fölé van hajlítva és ez utóbbihoz (34) csavarok útján hozzáerősítve. Minden egyes vízszintes tag csatornaszerűen van alakítva úgy, hogy a födőlemez szomszédos részeivel (36) vezetéket alkot, mely vezetékben a célszerűen fiberből való (37) kodexszalagok csúsznak (5. ábra). Minden egyes szalag (38) kivágások hosszanti sorozatával bír, mely kivágásokba (39) tömbök pontosan illeszkednek. Ezen tömbök célszerűen különböző színű fiberből készülnek és különböző (41)' betű vagy számjeleket hordanak. Ezek a jelek megfelelően alakított (42) nyílásokon át láthatók (4. ábra), melyek a (32) födőlemez vízszintes részében vannak kiképezve. Az egyes födőlemezek vízszintes részei és a megfelelő vízszintes (27) tag közé vékony celluloid-, vagy más anyagból való szalag van befogva, mely a szakasz egész hosszán végigvonul és arra szolgál, hogy a (36) vezetéket (3. ábra) por behatolása ellen megvédje. Az egyes szalagokban lévő jelek száma kétszer akkora, mint a (42) nyílások száma a födőlemez megfeT lelő vízszintes részében, (4. ábra). A jelek két sorban vannak elrendezve és az egyik fajta jelet a küldésnél, a másikat a fölvt^ vésnél alkalmazzuk, ahogy ez az utóbb elmondandókból kitűnik. A födőlemezek függélyes részeinek
