64994. lajstromszámú szabadalom • Armatura írógépek számára sifrirozott szövegnek készítésére és ezeknek közönséges írásba való áttételére
mindegyike ki van vágva úgy, hogy (44) furatok sorozata keletkezik, mely furatok közvetlenül a födőlemezek vízszintes részeinek (42) nyílásainak sorozata előtt és közvetlenül ezek fölött foglalnak helyet. Ezen (44) furatokon (46) ujjak nyúlványai hatolnak át, mely új jak (6. ábra) a nyúlványok útján, egységes testek gyanánt, (47) csúszkákkal vannak összekötve, mely csúszkák a (27) szakaszok függélyes (28) tagjainak függélyes (48)! kivágásaiban (4. ábra) függélyes) irányban, csúszhatnak. A kivágások közvetlenül a megfelelő (46) újjak mögött és közvetlenül a megfelelő (42) furatok előtt foglalnak helyet. A (48) kivágások és a (47) csúszkák szélesebbek a (44) furatoknál úgy, hogy a csúszkák a kivágásokban visszatartatnak, még pedig a födőlemez függélyes (28) részeinek furataival szomszédos szegélyek által. A (47) csúszkák (6. ábra) alsó végei mellső irányban a vízszintes (51) talpakban végződnek, melyeken (52) saruk foglalnak helyet. Ezen részek elrendezése olyan, hogy az (51) talpak az armatúra helyzetéhen az írógép egyes (53) billentyűin pihennek (2. ábra). A (37) kodexszalagok hosszabbak a megfelelő (36) vezetékeknél {3. ábra), még pedig a (42) nyílások egymástól való távolságának felénél, azaz pontosan a (41) jeleknek egymástól való távolságával úgy, hogy azáltal, hogy a szalag a vezetékben ezzel a távolsággal elcsúszik, a jelek egyik sora az általuk fedezett furatokat elhagyja és a jelek másik s >rát födözi, mimellett a szalag végei fölváltva a vezeték egyik vagy másik végével végződnek. Az alábbiakban az armatúra használati módja van leírva. Tegyük föl, hogy a berendezést valamely hímek sifrirozott titkos írásba való áttételére használjuk. Ekkor az összes szalagokat ugyanazon helyzetbe hozzuk, pl. jobbra és ezeknek megfelelő (46) újjait (4. ábra) egymásután leszorítjuk, mimellett a {41) jelek az eredeti hír jeleinek felelnek meg. Már most a jeleket az írógéppel lenyomatjuk, amikor is a jelek az eredeti hír jeleitől különböznek, így pl. az eredeti hír (S) betűje helyett a (V) betű jelenik meg, mivel az (S) betű annak a (46) billentyűnek felel meg, melynek talpa az írógépnek a (V) betűt író' billentyűjén nyugszik; ugyanígy van ez a többi betűknél is. A sifrirozott híriiek rendes írásba való áttételére a fölvevő oly írógépet hasAiál, mely hasonló kodexszalagokkal van ellátva, de ezek a szalagok más helyzetben vannak, mint a küldő gép szalagjai. A fölvevő személy tehát a hírt akként írja le az írógépen, hogy a hír jeleinek megfelelő (46) újjakat leszorítja. Emellett azután a sifrirozott szöveg újra áttétetik az eredeti szövegbe és ily módon kerül lenyomatásra, mivel a (V) betű oly helyzetben van a kodexszalagon, hogy akkor, amikor a kodexszalag a küldő gép helyzetéből a másik helyzetbe kerül és a (V) betűnek megfelelő (46) billentyű lenyomatik, az írógép azon billentyűje nyomatik le, mely az (S) betűt hozza létre. Ugyanígy van ez a többi jelnél is. Ugyanezt az eredményt két külön szalaggal is elérhetők, még pedig egy küldő-és égy fölvevő szalaggal. Ebben az esetben a küldő szalag jelei tetszőleges, önkényes módon lehetnének elrendezve, azonban azoknak a fölvevő szalagon való helyei már meg volnának határozva, a jeleknek a küldő szalagon és az írógép billentyűinek helyei által. Ha azonban a jelek mindkét, vagyis úgy a küldés, mint a fölvevés számára való sorozatát ugyanazon a szalagon helyezzük el, még pedig megfelelő viszonylagos helyzetben, akkor a küldés számára szolgáló jelek sorozata a fölvevés számára szolgáló jelek sorozatává csupán azáltal alakítható át, hogy az egyes szalagokat két egymásután következő jel távolságának mértékében elcsúsztatjuk. Természetes, hogy a szalagok a két helyzet bármelyikében használhatók a küldés számára, de ennek megfelelően a fölvevésnél a másik helyzetben alkalmazandók. A kodexszalagokat akként is kiképez-