64704. lajstromszámú szabadalom • Mótor egy vagy több keringődugattyúval
baddá tételét a munkadugattyúk és az említett forgó tolattyúk eszközlik és pedig akként, hogy előbb az égési anyag a dugattyú mögé bocsáttatik és ezután a dugattyú előtt maga a dugattyú áltál komprimált levegő a dugattyú mögötti térbe csap át. A levegő a dugattyú előtt annyira kómprimáltatik, hogy annak hőmérséklete az égési anyag meggyújtásához elegendő fokot ér el és így külön gyújtó szerkezetnek alkalmazása szükségtelenné váük. A mellékelt rajzban a, találmány tárgya két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a motornak harántmétszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vonala szerint. A 3., 4. és 5. ábrák a működésmódot szemléltetik. A 6. és 7. ábrák az égési anyag elosztó szerkezetének két egymásra merőleges metszetét láttatják nagyobb léptékben. A 8. ábra egy módosított foganatosítási alakot tüntet föl. A 9. ábra részletrajz. A külső és belső (1) és (2) hengerfal között (1. ábra) a gyűrűs (26) munkatér van kiképezve, melyben a (3) dugattyúk keringenek. A föltüntetett példában három ily dugattyú van elrendezve, melyek mindegyike egy üreges, harántmetszetében lekerekített trapéz alakjával biró testből áll, mely az üreges (30) forgattyúkorong (2. ábra) segélyével a hajtandó (21) mótor1 tengellyel van összekötve. A belső (2) hengerfal (1. ábra) három pontban egy-egy (28) vályúba, a külső hengerfal pedig egyegy (29) vályúba megy át. A (28) és (29) vályúkon belül egy bizonyos köz meghagyásával az üreges (27) és (7) betétek vannak elrendezve úgy, hogy ezen betétek és az említett vályúk között a gyürűalakú (31) köz képződik. Ebben a közben forog a már említett (4) forgó tolattyú, mely hengeralakúan van kiképezve, de hosszának legnagyobb részén annyira van kivágva, hogy kb. csak egy fél henger marad meg belőle. A forgó tolattyút a (23, 22) | fogaskerekek segélyével (2. ábra) a (21) mótortengely hajtja úgy, hogy a dugatytyúknak a munkatérben az (x) nyíl irányában való keringése közben a (4) forgó tolattyúk az (y) nyíl irányában a (31) közökben forognak. A részeknek ezen játéka közben a munkatér egymásután előbb a (3) dugattyú előtt (3. ábra), aztán a dugattyú mindkét oldalán (1. és 4. ábra) és végül a dugattyú mögött (5. ábra) elrekesztetik. Az egymással kapcsolódó részek közötti áttétel és a munkadugattyúknak külső alakja akként van megválasztva, hogy a (4) forgó tolattyúk a dugattyúk pályáját közvetlenül a dugattyúk előtt és mögött teszik szabaddá, ill. rekesztik el. A (7) betétben (1. ábra) a (33) üreg van kiképezve, mely két (10) nyíláson át a munkatérrel közlekedik, míg ezen nyílásoktól oldalt két (8) és (9) csatorna van a (7) betétben kiképezve, melyek közül az egyik az előremenetngl, a másik pedig a visszamenetnél az égési anyagot a munkatérbe bocsátja. Az égési anyag bevezetése a (34) csövön át (7. ábra) történik, mely a (13) anyagelosztó csővel közlekedik, mely utóbbi a (35) tengelyre (2. ábra) van szerelve és a (15, 16) fogaskerék segélyével forgásban tartatik. A (13) anyagelosztót, melynek falában két (14) nyílás (7. ábra) van kiképezve, a (17) vezérhüvely veszi körül, melynek falában két, a (14) nyílásokkal azonos függélyes'síkokban fekvő (18), ill. (19) nyílás van elrendezve. A (17) vezérhüvelyt a (20) vezéremeltyű segélyével (2. ábra) akként lehet beállítani, hogy vagy a (18) vagy pedig a (19) nyílás alul fekszik és így vagy az előbbi vagy pedig az utóbbi nyílás az (5) vagy (6) csatornák egyikével összeköttetésbe jut, mely csatornák a (4) forgó tolattyúban vannak elrendezve és ennek forgása közben a (7) betétnek (8) vagy (9) csatornájával jutnak összeköttetésbe. Ily módon a (20) emeltyű beállítása révén az égési anyagot az előremenet céljából a (8) csatornán, ill. a hátramenet céljából a (9) csatornán át lehet a munkatérbe bocsátani.
