64704. lajstromszámú szabadalom • Mótor egy vagy több keringődugattyúval

Ha a (20) emeltyűt az előremenet számára állítjuk be, a működés a következő: Föltéve, hogy a dugattyú pl. a 3. ábra szerinti helyzetben van, melynél az a fölváltva kipuffogásra és friss levegő beszívására szolgáló (36) nyílást éppen elzárja, akkor a dugattyú előtti levegő a dugattyú további előremozgásánál komprimáltatik, mivel ekkor a munkatér a forgó tolattyú által a dugattyú előtt el van rekesztve. Ugyanekkor a (7) betét (33), üregében lévő levegő is a (10) nyílásokon át komprimáltatik és pedig mindaddig, míg a dugattyú a (10) nyílásokat az 1. ábra szerinti helyzetnél fölső fölületével el nem zárja. Mihelyt ezen helyzet el van érve, melynél a forgó tolattyú a munkateret a dugattyú mindkét oldalán elzárja, az (5) csatorna a (8) csatornával jut összeköttetésbe és az égésianyag a dugattyú mögötti térbe áramlik, melyben most a légköri nyomásnál kisebb nyomás uralkodik, mivel a dugattyú időközben csekély darabbal előremozgott. Ennek következtében az égési anyag gyorsan gázosíttatik. Közvetlenül ezután a baloldali (10) nyílás, a dugattyúnak további előremozgása folytán, szabaddá válik és így a (33) üregből a komprimált, magas hőfokú levegő a dugattyú mögötti térbe csap át és itt a gáznak meggyúladását, illetve robbanását okozza, amikor is a gyújtás biztonsága céljából esetleg még egy külön gyújtó szerkezet is működésbe hozható. A nyomás ekkor a dugattyú mögötti térben igen magasra (kb. 30. atm.-ig) emelkedik és minthogy nagy kezdeti térfogat áll rendelkezésre, a gáznak csak fokozatos expenziója megy végbe, miáltal a motornak teljesítménye és gazdaságossága az eddigi elpuffogási motorokkal szemben jelentékenyen fokozódik. A tápszerkezetnek oly beállításánál, melynél az égésianyag a (9) csatornán 'át vezettetik be, a működés ellenkező forgásirányok mellett ugyanaz. A mótor megindítása céljából a három (20) emeltyű egyikét az „előre" Vagy „hátra" helyzet közelébe állítjuk be, míg a másik két emeltyűt a záróhelyzetben hagyjuk meg. Ezután az indító forgattyút megforgatjuk, mire a dugattyú Ve fordulata után a gyújtás bekövetkezik. A forgattyúval való elindítás kétféle módon eszközölhető és pedig vagy a szokásos módon (mely esetben a "munkatér egy ai mótor üres járásánál nyitott, a munka közben ellenben zárt csappal látandó el) vagy pedig áttétel közbeiktatásával, mely utóbbi elrendezés azzal az előnnyel jár, hogy a forgattyúnak visszacsapódása teljesen ki van zárva. A legnagyobb teljesítmény mind a három dugattyúnak egyidejű működésénél éretik el vagyis midőn mind a három (20) emeltyű az „előre" vagy „hátra" helyzetben áll, mivel ekkor az égési anyaggal való töltés a legnagyobb. Mennél közelebb hozzuk ellenben a (20) emeltyűket a záróhelyzethez, annál inkább csökken a teljesítmény, mivel ugyanekkor a bevezetett égési anyag mennyisége is kisebbedik, míg a zéró-helyzetnél a teljesítmény szintén záró. A teljesítményt továbbá azáltal is változtathatjuk, hogy egy vagy két (20) emeltyűt a zéró-helyzetben hagyunk vagy valamely zéró és maximum közti közbenső helyzetbe hozunk. Mint az előzőkből kitűnik, a motornak teljesítménye, sebessége és forgásiránya igen könnyen, fogas kerekek közbeiktatása nélkül változtatható. A mótor előállítása is igen egyszerű és olcsó, amennyiben kizárólag sablonozó, esztergályozó, maró és fúró munkákból áll. A motornak a rajzban látható összes üregeit részben vízzel és részben olajjal töltjük úgy, hogy az összes keringő alkatrészek részben vízben és részben olajban Jutnak, miáltal természetes hydraulilqus tömítés, továbbá kenés és hűtés áll elő. A 8. és 9. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak az imént leírttól abban különbözik, hogy itt a (4) forgó tolattyúban a (37) légcsatorna és két (38, 39) égési anyagcsatorna (9. ábra) van kiképezve, mely utóbbiak közül az egyik az előremenet és a másik a visszamenet számára