64434. lajstromszámú szabadalom • Gyroszkópikus erőátviteli berendezés, különösen dineken való vontatás számára

6. ábrán ugyanez fölülnézetben van xöltüntetve. A berendezés (1) tokjához egymás mellett négy (2) kompresszorhenger és négy (3) mótorhenger van erősítve; két-két henger tengelye egymásra merőleges úgy, hogy mindkét csoportban a hengerek egymáshoz képest 90 fokbal el vannak forgatva. Az (1) tok a (4) és (5) golyós csapágyak útján egyrészt a főmotor, pl. a járművet hajtó hőerőgép helytálló keretének (6) toldatában, másrészt a szintén helytálló (7) állványban van ágyazva, mely utóbbi a toknak a gépvázhoz való erősítését teszi lehetővé. A (2) és (3) kompresszor- és mótorhengerekben a (8) és (9) dugattyúk mozognak, melyek a (10) és (11) keresztfejekkel mereven vannak összekötve. A (15) és (16) forgattyútengelyek (14) perselyei a (12) és (13) vezetékekben vannak ágyazva. A (15) hajtó tengely, mely a főmotor tengelyével mereven van összekötve és annak folytatását képezi, a kompresszornál végződik, míg az ezen tengelytől teljesen független (16) hajtott tengely ugyanitt kezdődik. A keret válaszfalaiban a (17, 18, 19, 20) golyós csapágyak vannak elrendezve, melyek a kompresszor (15) hajtótengelyének és a légmótor (16) hajtott tengelyének ágyazására szolgálnak. A (10, 11) keresztfejek (12, 13) vezetékei á dugattyúk és keresztfejek egyenesirányú mozgását a (15, 16) tengelyek csapágyaira forgó mozgás alakjában viszik át. A (2) kompresszorhengerek és a (3) mótorhengerek között a gyűrüalakú (21) vezeték van elrendezve, mely úgy, amint a rajzon föl van tüntetve, a hengerekkel egy darabból áll vagy azokkal valamely módon össze van kötve. Ez a vezeték a kompresszor és légmótor között légtartályt képez és ezen célból egyrészt a (2) hengerek kibocsátó szelepeivel és másr részt a (3) hengerek bebocsátószelepével közlekedik. A (21) vezeték egyes részei két-két henger között a (23) tömítések közbeiktatása mellett a (22) karimák útján vannak összekötve. Mindegyik kompresszorhenger fenekén a (24) szívószeleppel van ellátva, mely a szabad levegőbe torkollik és a (25) emelő által vezéreltetik. A (25) emelőt működtető (26) rúd csuklósan van erősítve a lengő (27) emelőhöz, mely végén a kompresszor vezérlő alaktárcsáján gördülő (28) csigával van ellátva. Amint az 1. ábrából látható két (2) kompresszorhengernél (jelen esetben a képsík előtt és mögött fekvő két hengernél) a szívószelepeket vezérlő (28a) görgők a (28) görgőkhöz képest kissé cl vannak tolva, oly célból, hogy esetleg — nagyobb nyomás elérésére — csak két henger szívószelepe tartassék működésben. A vezérlő alaktárcsát a (29) hüvely képezi, mely a (15) tengellyel együtt forog és egy kívülről működtetett és a hüvely (30) hornyába kapaszkodó (a rajzon föl nem tüntetett) villa útján a (15) tengelyen a kívánt mértékben eltolható. Az alaktárcsa négy működő résszel bír: az első (31) rész annak a. helyzetnek felel meg, amelynél a (2) kompresszor^ hengerek (24) szívószelepeinek egyike sincs működtetve; a második (32) rész annak a helyzetnek felel meg, amelyben a (28) és (28a) csigák eltolt helyzete folytán csak két szelep van működésben; a harmadik (33) rész a négy szelepet fölváltva működteti, míg a negyedik (34) rész annak a helyzetnek felel meg, amelyben a négy (24) szelep állandóan fölemelt helyzetben van, hogy a kompreszszor működésen kívül helyezhető, illetve üresen járatható legyen. A (2) kompresszorok fenekeiben továbbá a (35) kibocsátószelepek vannak elrendezve; a rajzon példakép önműködő szelepek vannak föltüntetve, melyek közvetlenül a (21) közbenső vezetékbe vagy tartályba torkolnak. A (3) mótorhengerek fenekeiben egyrészt a (37) csatornák útján a (21) vezetékkel közlekedő (36) bebocsátószelepek, másrészt a (39) vezetékek útján a hengerek belsejével összekötött (38) kibocsátó-