64433. lajstromszámú szabadalom • Repülőgéptartófölület

— 3 — kaszhoz van kötve, valamint az (el) csapból, mely a (bl) szakasz belső végén van elrendezve és az (a) szakasz külső végén lévő (al) karima (f) hasítékába kapaszkodik; az (f) hasíték a (b) szakaszt az (a) szakasszal összekötő (w) csap tengelyéhez képest excentrikusan van elrendezve. A (b) és (c) szakaszokat oly csukló köti össze, mely lehetővé teszi, hogy a (c) szakasz belső vége a (b) szakasz külső végének központja körül ezen középponttól meghatározott távolságban lenghessen. Célszerű a (b) és (c) szakaszok között a közbenső (h) részt elrendezni, melyhez a (bl) szakasz külső vége a (b) csap útján van erősítve és mellyel a (c) szakasz által tartott (c3) orr kapcsolódik, ha a (c) szakasz ki van nyújtva és a (b) szakasszal egy vonalban áll. A közbenső rész ellentétes oldalain félköralakú kivágások vannak kiképezve, melyek a (b, c) szakaszok legömbölyített végeit fölveszik, amiáltal kettős könyökemelőt kapunk, melynek részeit alkalmas kapcsolás tartja egymással kapcsolva. Ezt a célt előnyösen a vezérlőkötelek alább leírt elrendezése által érhetjük el. A csuklók tehermentesítésére a szakaszok végei a koncentrikus (b2, c2) karimákkal vannak ellátva, melyek egymáshoz támaszkodva a nyomási fölveszik. A mondottakból világos, hogy a (bl) segédszakasz a külső (c) szakasz önműködő összecsappantó működését elősegíti és a tartófölület összecsappantott állapotában a (c) szakasz belső végének a közbenső (h) rész vele együtt működő kivágására kifejtett hatás folytán a torzióigénybevételt nyomó és húzó igénybevétellé alakítja át és közvetlen erőátvitelt létesít, amennyiben a (c) szakaszban föllépő minden torzió a (h) részre nyomást gyakorol, ez a rész a (b) szakasz külső vége körül elfordul és az erőt a (bl) szakaszra viszi át, ahonnan az nyomás alakjában az (a) szakaszra adódik át, míg az (n) kötél azon részében, mely a (b) szakasz hátsó végén, a (b) szakaszt az (a) és (c) szakaszokhoz erősítő csuklók között halad át, húzóigénybevétel lép föl. A (c) és (cl) szakaszokat az (x) csap köti össze, melynek ágyazó fülei úgy vannak kiképezve, hogy a (c, cl) szakaszok csak hátrafelé csappanthatók össze és hogyha ezek a szakaszok egy vonalban vannak, fölfelé ható nyomással szemben merevek. A csuklós váz szakaszait kötelek vezérlik, melyek célszerűen egyúttal feszítőkötelek gyanánt is működnek. Célszerű három (m, n, o) kötelet használni és azokat a következő módon elrendezhi. Az (m) kötél, mely a rajzon eredményvonalakkal van jelölve, először is a váz legfölsö pontja fölött a (v) tengelyen halad át, ezután a (b) szakasz (b3) nyúlványán, majd a (p) dobon van átvezetve, mely a (b) szakasz külső végére van erősítve és az ezen a végen lévő csappal koncentrikus, innen a kötél a (c) szakasz belső végére erősített (r) dobon és az (rl) pecken megy át, mely pecek a (c) szakasz középvonalában, vagy ehhez közel és a szakasz belső végéhez lehetőleg közel van elrendezve; ezután a kötél az (x) csap középpontján át a (cl) szakasz végéhez halad. A (cl) szakasz végétől a kötél az (x) csap középpontján át viszszatér, ellentétes irányban az (r) és (p) dobokon halad át, majd alkalmas vezetékeken keresztül a (v) tengely középpontjához, a váz alatt fekvő egy pontig halad úgy, hogy á kötél ezen részére gyakorolt húzás a (b) szakaszt az (a) szakasz felé csappantja. A bemutatott kivitelnél az (m) kötél visszatérő részét az (ml, m2) feszítőkötelek tartják. Ez a kötél tehát a rendes és fölső teherben részt vesz és a (b) szakasznak az (a) szakaszra gyakorolt torzió igénybevételét is fölveszi azáltal, hogy a kötél a (p) és (r) dobokon van vezetve úgy, hogy a kötél egyúttal a (b) és (c) szakaszokat összekötő kapcsolás gyanánt is működik. Az (n) kötél, mely a rajzon két-két fonásból és két-két pontból álló vonallal van jelölje, a váz alatt fekvő valamely