64380. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű explóziós mótor

- 3 mint az (O, S) távolságot) akkor a dugat)tyúutak akként változnak meg, hogy a dugattyúk fölső, közös holtpontjukban sokkal kisebb mértékben közlekednek egymáshoz, mint az alsó holtponti állásnál é;így módunkban áll a kompresszióstér teL-szőleges nagyságánál a káros teret a kipuffogásnál a megengedett legkisebb mértékig csökkenteni. Az 1. ábra szerint az (S, O) távolság kisebb, mint a (T, 0) távolság, minek következtében a dugattyúk fölső közös holtponti állásuknál (a jobboldali hengernél látható módon) megfelelő nagy kompreszsziós teret hagynak maguk között, míg az alsó közös holtponti állásnál a káros tér (a baloldali hengernél látható módon) a minimumig van csökkentve. A forgattyúnak 180°-al való elfordulása után az ugyanoly nagyságú kompressziós tér a baloldali hengerben, a csökkentett káros tér pedig a jobboldali hengerben lép föl. A két forgáscsap egyikének a gép hosszirányában való beállítása révén lehetővő válik a kompressziót a mótor járása közben tág határok között módosítani. A 2—9. ábrák nyolc egymást követő helyzetben vázlatosan tüntetik föl a hajtő szerkezet működését és a dugattyúknak ebből kiadódó mozgásait, még pedig csakis a jobboldali henger számára, amiért is a szögemeltyűknek csak egyik fele van megrajzolva. Amint az ábrákból látható, mindegyik dugattyú a forgattyúnak egy teljes fordulata alatt négy abszolút holt ponton (fordulási ponton) fut át. Ezen holtpontok közül kettő-kettő mindkét dugattyúnál egyidejűleg következik be (2. és 6. ábrák), amikor is a 2. ábra a szívólöket kezdetének, a 6. ábra pedig az explózió pillanatának megfelelő helyzetet tünteti föl. A 3. ábra szerinti helyzetnél az alsó dugattyú az abszolút holtponti állásban van, míg a fölső dugattyú közel sebességének maximumát érte el. A 4. ábrában föltüntetett helyzetnél, melynél a dugattyúk a legnagyobb távolságban vannak egymástól, a 2. ábrában megkezdett szívólöket be van fejezve és a kompresszió veszi kezdetét. Az 5. ábrában a fölső dugattyú abszolút holtponti helyzetben van, míg az alsó dugattyú közel maximális sebességgel fut a fölső dugattyú felé. A 6. ábránál a kompressziós löket be van fejezve, mindkét dugattyú holtponti helyzetben van, robbanás következik be és az expanziós löket kezdetét veszi. A 7. ábrában a fölső dugattyú abszolút holtponti helyzetben van, míg az alsó dugattyú közel maximális sebességgel távolodik a fölső dugattyútól. A 8. ábra szerint a dugattyúk ismét a legnagyobb távolságban vannak egymástól, az expanziós löket be van fejezve és a kipuffogás kezdetét veszi. Végül a 9. ábr*> ban az alsó dugattyú van ismét holtponti helyzetben. A 2., 3. és 4. ábrák tehát a szívásnak, a 4., 5., 6. ábrák a kompressziónak, a 6., 7., 8. ábrák az expanziónak és a 8., 9., 2. ábrák a kipuffogásnak felelnek meg. Az alsó dugattyúnak holtponti állásait a 2., 3., 6. és 9. ábrák, a fölső dugattyúnak holtponti állásait pedig a 2., 5., 6. és 7. ábrák mutatják. A 4. és 8. ábrák a két dugattyú egymástól való legnagyobb távolságának megfelelő helyzeteket láttatják. A dugattyúutaknak iménti részletezéséből azon fontos momentumok adódnak ki, hogy egyrészt a két dugattyúnak egymáshoz viszonyított lökete az általuk megtelt abszolút úthoz képest nagy és másrészt mindkét dugattyú úgy a fölső (6. ábra), mint az alsó (2. ábra) közös holtponti helyzetből nagy sebességgel távolodik egymástól. Ezáltal igen nagy thermikus hatásfok létesül, mivel a hengerköpennyel és a dugattyúfenekekkel való hőközlés az explózió pillanatában, illetve ás expanzió kezdetén csökkentetik. Ezenkívül az alsó holtponti helyzetnél a kipuffogási lökettől a szíváshoz való áttérés igen gyorsan megy végbe, ami különösen a jelen esetben a szelepek helyett tervezett forgó tolattyúk alkalmazásánál igen fontos. Ezen tolattyúkra vonatkozólag a következők említendők meg. Amint az 1. ábrá-