64380. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű explóziós mótor

2 -Mindegyik emeltyűben, a csúcstól az alaphoz vezető középvonalban, egy (M), illetve (N) hosszhasíték van kiképezve, melynek segélyével az illető emeltyű a helytálló (S), illetve (T) forgáscsapon egyidejűleg végezhet csúszó és forgó mozgást. A szögemeltyűnek (m) és (n) csúcsai csuklós összeköttetésben állnak egy, a helytálló (o) tengely körül kilendíthető kétkarú emeltyűnek egy-egy végével. Az (E) emeltyűvel szilárd összeköttetésben áll a (Q) kar, mely szerkezeti szempontokból más síkban fekszik, mint maga az (R) emeltyű és mely tehát szintén az (0) tengely körül lengő mozgást végezvén, ezen mozgást a (P) hajtórúd révén a (K) íorgattyúra viszi át és ezt forgásban tartja. A két hengernek fölső (al) és (bl) dugattyúi tehát a fölső (G) szögemeltyűvel, az alsó (a2) és (b2) dugattyúk pedig az alsó (H) szögemeltyűvel vannak-összekapcsolva. A hajtószerkezet középhelyzeténél, míelynél mindkét, henger dugattyúi egymástol a legnagyobb távolságban állanak, az (R) emeltyű a középhelyzetben áll és párhuzamos a hengerek tengelyével és minthogy ezen helyzetnél az (m) és (n) csúcsok is a középvonalban állnak, mind a hat (S, m, O, n, T, F) pont ugyanabba az egyenesbe esik (4. ábra). A két szögemeltyű a helytálló (S) és (T) csapok körül egyidejűleg forgó és csúszó mozgást végez. Ezáltal elérjük, hogy mindegyik szögemeltyűnek forgáspóntja ezen emeltyű hosszhasítékában szakadatlanul eltolódik. Az egész elrendezés természetesen kinematikailag megfordítható, amennyiben a szögemeltyűt hasíték nélkül foganatosítjuk és egy csappal látjuk el, mely egy helytálló, hasítékszerű vezetékben mozog. A hengerek a (Zl, Z2) gyújtó gyertyákkal (1. ábra) vannak ellátva, melyek a két dugattyú fölső közös holtponti helyzetének megfelelő pontokban a hengerfalban oldalt vannak elrendezve. Minthogy egyrészt az explózió és másrészt a kipuffogás és szívás a hengernek ellenkező, egymástól távol fekvő végein megy végbe,- a szokásos szelepek minden további nélkül a szívás és kipuffogás számára közös (U) és (V) forgótolattyúkkal helyettesíthetők, mivel ezek a hengereknek ezen végén már csak kisebb fokú hőmérséklet és kisebb nyomás folytán üzemzavar nélkül működhetnek. Amint az 1. ábrából látható, a két (G) és (H) szögemeltyűnek mindegyik, a rajzban föltüntetett szélső helyzeténél úgy a fölső (al) dugattyú, mint az alsó (b2) dugattyú a megfelelő hengereknek ellenkező végei felé oly módon hatol az illető hengerekbe, hogy egyrészt a robbanási tér-és másrészt a szívási és kipuffogási helynek torkolata a henger belseje felé szabaddá tétetik. Ugyanez a helyzet áll elő a másik két (a2, bl) dugattyú számára a hengereknek másik végén, midőn a két szögemeltyíí az ellenkező állásban van úgy, hogy a hengerek fölváltva egyik és másik végükön belsejük felé mélyen terjedő darabon tétetnék szabaddá. Ez a körülmény a hengerek belsejének igen hatásos közvetlen hűtésére és tisztítására hasznosítható azáltal, hogy a nyitott hengervégek felől elegendő nyomás alatt álló levegőt fúvatunk a hengerekbe. . Ismeretes, hogy négyütemű gépeknél nem lehet a robbanás számára tiszta gázlégkeveréket elérni, mivel a káros térnek a kipuffogásnál, illetve a szívás kezdetónéi ugyanoly nagynak kell lennie, mint a kompressziótérnek és így minden dugattyúlöketnél jelentékeny mennyiségű elégett gáz kevertetik a friss keverékhez. Ha a találmány tárgyánál a két (S, T) forgáscsap az (o) tengelytől egyenlő távolságban fekszik, akkor a dugattyútok úgy a fölső, mint az alsó hengerfélben teljesen egyenlők és szimetrikusak és így a szoká sos négyütemű gépekhez hasonlóan a káros tér a kipuffogásnál époly nagy, mint a kompressziós tér. Ha ellenben, mint p föltüntetett példában, a fölső (S) csapot csak kevéssel is közelebb reijdezzük el az (o) tengelyhez, mint a (T) csapot, (illetve az (O, T) távolságot nagyobbá tesszük