64369. lajstromszámú szabadalom • Fűtő és világítóberendezés

el. Egy (11) lángzó, melynek furattal ellá- i tott alsó (12) szára van, egy megfordított T-alakú (14) cső gyűrűs (13) vállára van szerelve. A (14) eső (15) karimával van ellátva, mely (16)-nál a (4) elégetőszek­rény alsó végfalára van erősítve. Ezen alsó végfal nyílással van ellátva, melyen a (14) cső megy keresztül, mely a (11) láng­zót tartja az elégetőkamrában. A (14) cső alsó vége előre- és hátranyúlik, miniellett hátsó vége egy (18) légbebocsátó toldat­tal van ellátva, miáltal levegő táplálható a gázhoz a (11) lángzó közvetlen közeié* ben. A (14) cső mellső vége (19) csőtol­dattal van ellátva, melynek alsó vége egy süvegalakú (20) diafragmatartó dobozt hord. E doboz alsó szélét a (21) diafragma borítja, mely középpontjában a (22) súlyt hordja. E súly középpontjából a (23) sze­leporsó nyúlik fölfelé a (19) csőtoldat üre­gén keresztül, mimellett ennek fölső vége egy fölfelé nyíló (24) szeleppel van el­látva, melynek fészke a (14) cső mellső részének végén lévő kiamra (25) kereszt­falában van elrendezve. A (24) szelep föl­felé mozgását egy beállítható (27) csavar határolja. Valamely kívánt gözforrásból egy (28) gázvezető cső vezet a (14) cső mellső vé­gébe. A (24) szelep a hevítőberendezés gázbevezető szelepe és a gáz, mely a (28) vezetéken át és a (24) szelepen keresztül­áramlik, a (14) cső üregén át jut a (11) lángzóhoz. A (11) lángzó mellett egy (29) gyújtó­lángzócső égő vége foglal helyet, mely­nek alsó vége a (25) falon megy keresztül, ahol az közvetlenül a (24) gázbevezető sze­lep fölött lévő (26) üregbe nyilik és on­nan állandóan gázzal tápláltatik. A (11) lángzó középtengelyében egy (30) vákuumcső van elrendezve, mely a lángzófölület alól a (14) csövön kereszitül­nyúlik és alsó végével egy (31) csőbe ér, mely utóbbinak egyik vége a (20) diafrag­madobozba nyúlik és annak üregével kjöz­lekedik. A (31) cső másik vége egy (32) tokba nyúlik, mely egy (M) mágneshez I van erősítve. A (32) tok alsó vége atmosz- i , férikus levegőt bevezető (33) nyílásokkal bír, míg a (31) cső vége, mely a (32) tok üregével közlekedik, egy (34) fegyverzet segélyével elzárható, melyet az (M) mág­nes működtet, mimellett utóbbitól egy (1) vezeték vezet a (T) termosztáthoz, melytől egy második (l1 ) vezeték vezet egy (B) elektromos telephez. A (8) és (10) csapóajtók önműködően elzárják a (7) és (9) kürtőket, midőn a szívó és légritkító készülék működésben van. E csapóajtók akkor, ha nyitva van­nak, a külső levegőt az elégetőkamrába be­jutni engedik, hogy az a gyújtó láng égé­sét táplálja, midőn a légritkító készülék nincs működésben; a csapóajtók ekkoi függélyes irányban szabadon lecsüngenek sarkaikon, míg a kürtők külső végei fer­dén lefelé és befelé le vannak metszve. A (8) és (10) csapóájtóknak a gyújtó láng égésének fönntartása céljából az atmosz­férikus levegő számára való nyitva tartá­sával az elégetőszekrény belső oldalának úgynevezett megizzadása csökkentetik. Ha az alábbiakban ismertetett szívó- és légrit­ldtókészüléket működésbe hozzuk, e csa­póajtók a külső atmoszférikus légnyomás folytán önműködően bezáródnak és az elégetőkamrát légmentesen elzárják. A (24) gázszelep a szívás folytán meg­emelkedik, amennyiben ugyanis az at­moszférikus légnyomás a (21) diafragmát és a (22) súlyt megemeli és ez a gázbeve­zetőszelepet fészkéről eltávolítja. A meleg elzárására a termosztátot olyan hőfokra kell beállítani, melynél a meleget elzárni kívánjuk, mikor is a (B) telepből az (l1 ) vezetéken, a (T) termosztáton, az (1) vezetéken, és az (M) mágnesen keresz­tülmenő elektromos áram a mágnest gei­jeszti, mire ez (34) fegyverzetét leemeli a (31) légbevezető cső beömlési végéről, mire atmoszférikus nyomású levegő áram­lik a (32) kamra (33) légbevezető nyílá­sain át a (31) csőbe és a (20) diafragma­dobozban uralkodó vákuumot, vagy az at­moszférikusnál kisebb nyomást megszün­teti és ezzel előidézi, hogy a (22) súly le­essék és ezáltal a (24) szelepet fészkére

Next

/
Oldalképek
Tartalom