64335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fényképek és más rajzok távíró- és távbeszélőkészülékek segélyével való továbbítására

jában való reprodukálásánál követett eljáráshoz hasonló módon oldjuk meg, vagyis az eredeti képet számos elemre bontjuk szét, melyeknek mindegyike elég kicsiny arra, hogy az árnyalat az illető elem egész kiterjedésében egyenlő erősnek legyen tekinthető, mimellett, ha az árnyalat éles határvonala nem esik pontosan össze az azt meghatározó elemek határvonalaival, (ami általában elő fog fordulni és a mozaikoknál elő is fordul), akkor az eltérésnek oly csekélynek kell lennie, hogy a fölvett lépték melett ne lépje túl a* vonalak húzásánál rendszerint elkerülhetetlen egyenetlenségeket vagy szabálytalanságokat. A kép fölbontására szolgáló alapelem gyanánt olyant kell választani, amely kellő számban alkalmazva az egész képfölületeli elfödheti. E célra legalkalmasabbnak a négyzet mutatkozik, amely párhuzamos és egyenlő távolságú vonalaknak két egymásra merőleges rendszere segélyével állítható elő. Megjegyzendő azonban, hogy pld. egy rendes nagyságú és alakú fénykép esetében az arra fölvitt négyzetek túlságos kicsinyek volnának, ha azt akarjuk, hogy az egyes négyzeteken belül az árnyalatok egyenlők legyenek és a négyzetek sarkai a vonalak menetét ne zavarják észrevehetően. Ennélfogva a négyzetekre való fölbontást nagyított, pld. 7—10-szeres nagyítású képeken célszerű végeznünk. A képet négyzetekre fölbontó két merőleges vonalrendszer húzása különféle módokon történhetik, amelyek közül néhányat a következőkben fogjuk fölsorolni. - 1. A két irányban való vonalozás a nagyításra használandó érzékeny papiron az érzékeny zselatin hártya fölvitele előtt nyomdai úton, közönséges vonalozó gépek segélyével végezhető. A kép kifejlesztése után a vonalozás az érzékeny hártyán át fog tetszeni. 2. A vonalozás a már érzékennyé tett papirra fényképészeti úton is fölvihető és pedig egy áttetsző üveg- vagy celluloiálemez segélyével, mely teljesen átlátszatlan födőréteggel, pld. fémbevonattal van ellátva és ezen bevonatba két egymásra merőleges vonalrendszer van karcolva, amelyek együttesen a négyzetes hálózatot adják. Ha ezt a lemezt az érzékeny papírlapra helyezzük és a papírlapot fény behatásának tesszük ki, akkor a vonalozás a papírlapon láthatóvá válik, mlg az átlátszatlan födőréteg a papírlap többi részét a fénytől megvédi. Ha aztán az így előkészített papírlapra a nagyított képet lefényképezzük, akkor kifejlesztés után a kép és a vonalozás együttesen lesz látható. 3. A vonalozás a kép nagyításával egyidejűleg is előállítható. E célból kristálylapot használunk és ebbe oly négyzetes hálót vésünk, amelyben a négyzetek oldalhossza körülbelül annyiszorla kisebb a nagyított képen előállítandó négyzetek oldalhosszánál, mint ahányszor az eredeti kép a nagyítottnál kisebb. A kristálylapba vésett vonalakat fekete anyaggal töltjük ki és a lapot úgy helyezzük el, hogy vésett oldala a negatív kép hártyás oldalára feküdjék, A négyzetes háló ily módon a nagyított képen fehér vonalak alakjában jelenik meg. 4. A vonalozás fokozatosan kézzel, pld. irón vagy ténta és forgatható vonalzó segélyével is előállítható a nagyított képen. Hogy ezen munka folytonos ismétlését elkerülhessük, a kívánt vonalozással ellátott átlátszó celluloid-lapot készíthetünk és ezt a nagyított képre helyezhetjük. Mialatt a nagyított képet a leírás elkészítése céljából vizsgáljuk, a vonalozott átlátszó lapot a képen megerősítve tartjuk. 5. A fényképészeti nagyítás mellőzésével az eredeti képet magát valamely nagyító készülék alá helyezzük, melynek négyzetalakú mezőjében három fonal van kifeszítve egyenlő távolságban és ezekre merőlegesen ismét három egyenlő távolságú fonal van megerősítve úgy, hogy a négyzetalakú mező négy oldalát is hozzászámítva 16 négyzetet kapunk. A fölsorolt módszerek közül az első a