64197. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai időzőgyújtó

- 3 — vállat elereszti. Az elreteszelő tengelynek ezen eltolódásánál az (e) váll a (23) gör­gőnek elfordulását meg nem gátolhatja, mert ez az orr ekkor a (25) kar mögött áll. Ha a (23) görgő szabaddá vált, a (3) ütőszög, az ezt terhelő (4) rugónak hatása alatt (1. ábra) a (23) görgőt elforgatja, a (28) gyutacs fölé csapódik és ezt föllob­bantva, a lövedéknek fölrobbanását idézi elő. A (23) elreteszelő görgőt két (e, g) vál­lának működő fölületei (9. ábra) bizo­nyos szög alatt hajlanak a (15) elreteszelő tengelynek középvonalához úgy, hogy a (15) elreteszelő tengelynek (25) karja, a tengelynek az alsó végállásába való jutá­sánál az (e) és a fölső végállásába való visszatérésénél a (g) vállnak működő fö­lületén bizonyos ellenállásra talál, me­lyet a lövedéknek kilövésénél, illetve an­nak becsapódásánál föllépő tömegnyo­matékok győznek le. A (15) elreteszelő tengelynek (i) csap­ján a (13) kar van kiképezve, mely a lö­vedéknek kilövése után a (21) elreteszelő gyűrűnek kerületére (3. ábra) fekszik rá úgy, hogy az elreteszelő tengelynek az időző gyújtást előidéző elfordulása csakis akkor következhetik be, ha a (21) elrete­szelő gyűrűt a (20) kilincs eleresztette. Az időző gyújtásnál ugyanis, a lövedék­nek kilövésénél, a (15) elreteszelő ten­gelynek (25) karja (7. ábra) a (23) elrete­szelő görgőnek (e) vállát elereszti és, mihelyt a (g) vállal érintkezésbe jutott, ennek nyomása alatt akként fordul el, hogy (13) karja (3. ábra) a (21) elrete­szelő gyűrűnek kerületére fekszik. Ugyanekkor az elreteszelő tengelynek (i) csapja (2. ábra) a (22) kart és a (20) ki­lincset is elereszti úgy, hogy az óramű működésnek indulhat. A (20) kilincs ekkor a (38) időzítő süvegnek falára (1. ábra) fekszik és, mialatt az óramű a (22) kart a (20) kilinccsel együtt forgásban tartja, az időzítősüvegnek falán csúszik mindaddig, míg az ebben kiképezett (m) mélyítést nem éri, amelybe a (20) kilincs, a (b) rúgónak hatása alatt, behatol úgy, hogy a (21) elreteszelő gyűrű szabaddá válik, oldalirányban kitér (4. ábra) és így a (13) karnak elfordulását megengedi. A (15) elreteszelő tengely (9. ábra) és a (23) elreteszelő görgő most már a (3) szö­get terhelő rúgónak hatása alatt elfordul és a szabaddá vált ütőszög, a (4) rúgónak hatása alatt (1. ábra), a (28) gyutacs felé csapódik és a lövedéket fölrobbantja. Az időzítés a (38) időzítősüvegnek el­forgatásával történik, amikor az (m) be­mélyítés, a kezdeti állásában lévő (20) kilincshez képest egy bizonyos, az időző gyújtásnak időpontját megszabó hely­zetbe jut. A gyújtó csapódó gyújtásra mindig elő van készítve és ezért, csapódó gyújtás­hoz. külön előkészítést nem is igényel. Hogy a lövedéket a gyújtó, csapódó gyúj­tás esetében, időző gyújtás útján idő előtt föl ne robbanthassa, az (1) ágyazóleme­zen a (17) ütközőpecek (3. ábra) van akként megerősítve, hogy a (22) kar, a (20) kilinccsel együtt csak egy bizonyos nnygságú elfordulást, pld. egy *A-ed for­dulatot végezhet a (29) tengely körül. Ebben az esetben a (29) tengely és a (22) kar által, az óramutató foi'gási irányával ellentétes irányban elforgatott (20) ki­lincs csakis 320° hosszú körpályán mo­zoghat és ezen körpályának további 40" hosszúságú részébe bc nem juthat úgy, hogy a (20) kilincs, az óraműnek lefutása közben nem érheti el az (m) bemélyítést (1. ábra), ha a (38) időzítő süveg akként van beállítva, hogy az (m) bemélyedés a körpályának ezen utóbb említett 40° hosszúságú szakaszán fekszik. Az időző gyújtás tehát lehetetlen, ha az (m) be­mélyítés a most jelzett módon van beál­lítva és a (23) elreteszelő görgőnek sza­baddá tétele, valamint a (3) ütőszögnek előre csapódása csakis akkor lehetséges, ha a (15) elreteszelőcsap, a lövedéknek becsapódásánál, a fölső végállásába tér vissza. A (17) ütközőpecek (3. ábra), a lövés előtt. közvetlenül a (22) karon ágyazott (20) kilincs mögött áll úgy, hogy az üt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom