64142. lajstromszámú szabadalom • Csatornakemence

— 8 -mára a fötüzelési zónában gáztüzelés rendezhető el, amint az a föltüntetett példában is történik. Az automatikus szórótüzelés összeköttetésben a később leirandó fújtatólevegő hozzávezetéssel lehetővé teszi olcsó aprószénnek, hányó­szénnek, porszénnek stb. alkalmazását. Ez rendkívüli megtakarítást jelent a tiszta gáztüzeléssel szemben, amely utób­binál az összes hőhatást a drága gene­rátorszénnel kell létesíteni. A kemence üzeme a következő: A nyersanyaggal megrakott kocsik a ke­mence homlokoldalán F-n él lépnek be a II. szárítócsatornákba, ezeken az egy­szerű nyilak irányában keresztül halad­nak és a kemence végén a zárt (z) térben a (zl) tolósineken az I égési csatornákba átvezettetnek. Úgy a szárítócsatornák, mint az égési csatornák a tolattyúk által elzárható (o) rekeszekben végződnek.. A kocsik most az égési csatornákban bal­ról jobbra a hűtőzónákba vándorolnak és a kemencét ugyanazon az oldalon hagyják el, ahol bejutotta^. A láng irá­nya az égési csatornákban a szárnyas nyilak értelmében balra megy. Az égési terek füstgázai az (1) csatornákon át a szárítócsatornákba jutnak és ezekből a mellső végén az (m) füstlyukakba, illetve (5) elvezető csövekbe (5. ábra) áramla­nak. A szárítócsatornák itt tolóajtókkal vannak elzárva, amelyek előkamrákban vannak elrendezve. Az égési levegő nem szivatik, hanem befuvatik a kemencébe és a hűtőtér jelenlévő melegének legmagasabb kihasz­nálásával, továbbá a kemencefalak stb. kisugárzása folytán erősen előmelegítte­tik. A levegő bevezetésére szolgáló (h) fővezeték (1. ábra) két (1 és 2) ágra osz­lik, amelyeknek egyike a mellső hűtő­térbe, a másik pedig az égési zónába tor­kollik. Jellemző u. i. a jelen találmány tárgyára a hűtőzónának két részre való osztása, amelyek a függélyes irányban mozgatható kettős (3) tolattyúk által van­nak egymástól elválasztva. Az egyik zóna közvetlen összeköttetésben van az égési 1 csatornával, a másik ellenben egy csa­tornarendszerrel áll összeköttetésben, amely az előmelegített levegőt az égési csatorna valamennyi helyéhez és pedig az oldalakon és a födélen elvezeti. A fötüzelési zóna fölött két sorban elren­dezett (g) gázégőkhöz a levegő közvetle­nül az (1) cső útján vezettetik. A hűtő­levegőt egy félig nyitott szelep az égési csatorna utolsó kamrájától veszi, az tehát már gyöngén előmelegítve fuvatik a (h) vezetékbe és azután a (2) és (1) cső útján elosztatik. A hűtőcsatorna falai, esetleg a födél falai is üregesen vannak kiké­pezve (5. ábra). Az üreges terek folyta­tódnak az (i) csatornákban vagy csövek­ben (2. és 4. ábra) a tulajdonképeni égési csatorna oldalfalaiban és födelében. Ezekből a csatornákból az erősen föl­melegített levegő a (k) réseken át, amilyen kettő-kettő az oldalokon és egy a boltozatban van, bejut az égési csator­nába. A használt szén minősége, illetve a kívánt égetési hatás szerint szabjuk meg a levegőt bevezető rések számát, amelyeknek mindegyike szeleppel vagy tolattyúval szabályozható. A kemencét már előzetesen úgy rendezzük be, hogy minden szórónyílásra egy sorozat levegő­rés jut. A (2) csövön befúvatott levegő u. i. beleütközik a (3) tolattyúba és (il)-nél belép az (i) csatornákba. A levegőbeve­zetésnek ezen módjával el van hárítva a legnagyobb hiba, amellyel az ilyen fajta kemencék eddig bírtak. Az égési levegő tökéletes szabályozhatósága min­den körülmények között biztosítja a tel­jes elégést és az égés függetlenségét a nemkívánatos külső befolyásokkal szem­ben, amilyen pl.: a léghuzamcsökkenés időjárás változás folytán, zavarok a szárítózónában stb. Azáltal, hogy az ösz­szes égési levegő befuvatik, a levegő nagyobb sebességgel jut az égetendő anyag között elosztott szénhez. Ezáltal meg van akadályozva először, hogy a gázok oldalt és a födél mentén ne ára­molhassanak, ami mindazoknál a közön­séges csatornakemencéknél, amelyek hu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom