64142. lajstromszámú szabadalom • Csatornakemence

— 4 — zattal dolgoznak, megtörténik. Másodszor pedig a forró fújtató levegő csekély leve­gőfölösleg mellett hatékony égést biztosít. Amint már említettük, a füstgázok az égési csatornából az (1) nyílásokon át a szárítócsatornákba jutnak és ezekből sze­lepek vagy kémény segélyével az (m) csatornán lefelé, illetve az (5) csövön át (5. ábra) fölfelé elszívónak. A füstgázok a szárítócsatornákon keresztülhaladva összes melegüket átadják a velük szembe hajtott, az égetendő anyaggal megrakott kocsiknak és ezekből kihajtják a nedves­séget anélkül, hogy a tulajdonképeni égési csatorna vízgőzzel megterheltetnék. A csatornáknak a szárítócsatornák bejá­rati oldalával és egyidejűleg az égési csa­tornák ki járati oldalával szemben fekvő végei a (z) zárt térbe torkolnak, amely­ben a (zl) tolatóberendezés, amely a szá­rítócsatornákból kijövő kocsikat az égési csatornákba szállítja, el van helyezve. A szárítócsatornák a kocsikat fölváltva egy­szier a jobboldali, egyszer pedig a bal­oldali égési csatornáknak adják át. A csa­tornáknak valamennyi torkolata kettős, a hűtőcsatornáknak torkolatai pedig né­egyes (O), illetve (4) ajtókkál vannak elzárva, oly célból, hogy először friss árú bevitelénél a külső levegő (káros levegő), beszívását megakadályozzuk, másodszor a munkásokat a kocsik átvezetésénél a szárítócsatornáböl az égési csatornába a nagy hőtől megkíméljük és harmad­szor a kész árú kilépésénél a hűtőzóná­ból a kemencefolyamatot levegő beveze­téssel ne háborgassuk. A kocsik tova­mozgatása tolatás útján történik. Ha egyáltalában nem vagy csak kevéssé plasztikus anyagot akarunk a kemencé­ben égetni, akkor azokat félig-szárító saj­tolással formadarabokká alakítjuk, ame­lyek azután közvetlenül a sajtótól ele­gendő magasra fölrakhatok. Bizonyos kö­rülményeknél zsugorodást elősegítő ho­zagokat alkalmazunk. Hasonló módon járhatunk el a plasztikus anyagoknál is. A szénnel vagy más tüzelőanyaggal való automatikus fűtés a következőképen tör­ténik: Az apróiszenet automatikusan juttatjuk a (c) szórónyílásokhoz, amennyiben mindegyik égési csatorna fölött hossz­irányban (d) szállítócsiga van elren­dezve, amely az (e) szilosokból veszi a szenet és a szórónyílások fölött lévő (f) tölcsérekhez juttatja. Az (f) tölcsérek úgy vannak beren­dezve, hogy a szén a csigában, abban a pillanatban is, amikor a szén a kemen­cébe szóratik, az égési csatorna felé, te­hát a láng felé is elzárva marad. A 7—11. ábrák ezen automatikus portüzelés rész­leteit mutatják. A táplálótölcsérek (8. ábra) a szilárd (p) dobból és az ebbe ágyazott, a (q) tengely körül forgatható záróberendezésből állnak. Alul és fölül kettős fenekek vannak elrendezve, ame­lyek közül a belsők, azaz azok, amelyek a (q) mozgó tengelyre vannak erősítve, derékszögű körszektor alakú (r) és (rl) kivágásokkal vannak ellátva, amelyeknek a szilárd dob %ét (s) és (sl) fenéklapjá­ban hasonló kivágások felelnek meg. A mozgó tengely el van még látva a fölsö és alsó lapok fölött elrendezett két simí­tóval. A fölső kivágások korrespondeál­nak egymással, míg az alsók egymással, szemben 90°-al el vannak fordítva (7« ábra). A mozgó tárcsákat a (t) bütykök­kel ellátott végtelen (u) horgaslánc (9. ábra) működteti, amely mindegyik égési csatorna-fölött hosszirányban elhalad és ekképen az illető égési csatorna vala­mennyi (f) táplálótölcsérét kiszolgálja. A horgaslánc két végén a két (v) fogaske­rékre van ágyazva (10. ábra), amelyek a hajtást is eszközlik. Az említett (t) büty­kök mindaddig hozzáütődnek a (q, r, rl) záróberendezéssel szilárdan összekap­csolt (w) emeltyűkarhoz, mig a dob 90°-nyi fordulatot nem tett. Ebben a pil­lanatban az (f) tölcsér a dobok fenék­lapjaiban lévő nyílások elfordítása foly­tán a csiga felé teljesen el van zárva, ellenben a kemence felé egészen nyitva van. Forgás közben a szén lassan beszó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom