64138. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgépről hajítható kézi bomba

a bombának túlságosan gyors. leesését meggátló késleltető berendezés a kalauz­nak leesését nem akadályozza. Ennek kö­vetkeztében a kalauz a bombának lehají­tása után bizonyos távolsággal a bomba előtt esik le és mikor a kalauz a terepen vagy céltárgyon becsapódik, alkalmas szerkezetnek segélyével a bombának föl­robbanását idézi elő. Az a magasság, melyben a bombának robbanótöltése föl­robban, attól függ, hogy milyen hosszú a bomba és a kalauz között lévő összekötő rész vagy milyen nagy az a robbanótöltés vagy más erőforrás, mely a bombát visz­szalöki, mikor ez a terepen lecsapódik. A mellékelt rajzokon a találmánynak több foganatosítási alakja van föltün­tetve. Az 1. ábrán a bombának egyik foganatosí­tási alakja, egy röpülőgépre szerelve, ol­dalnézetben van föltüntetve. A 2. ábra a bomba egy részének hossz­metszete. A *' 3. ábrában a bombának csőalakú nyújt­vánva van hosszmetszetben föltüntetve, míg a gyújtótöltés és a szállóernyő, nyu­galmi helyzetükben vannak ábrázolva. A 4. és 5. ábrák a kalauznak részletraj­zai. A 6. ábrában a bombának egy másik fo­ganatosítási alakja, röpülőgépen fölfüg­gesztve, oldalnézetben van föltüntetve. A 7. ábrában ennek a bombának egy része hosszmetszetben van föltüntetve. A 8. ábra a bomba csőalakú nyújtványá­nak hosszmetszete, míg a gyújtótöltés és a szállóernyő a nyugalmi helyzetben van­nak föltüntetve. A 9. ábra a csőalakú nyújtványnak vég­nézete. A 10. ábra vázlatosan tünteti föl a bom­bának a fölrobbanásánál elfoglalt helyze­tét. A 11. ábrában a bomba egy harmadik fo­ganatosítási alakjának egy része hossz­metszetben van föl tüntetve. A 12. ábrában a bombának csőalakú nyújtvánva van hosszmetszetben föltün­tetve. A 13. ábra ennek a nyújtványnak végné­zete. A 14. ábra a kalauznak belső szerkezetét föltüntető métszet. A 15. ábra a kalauz egyik szerkezeti ré­szének nézete. A 16. és 17. ábra a bomba tokjának rész­letrajza. A 18. ábrában a bombának egy negyedik foganatosítási alakja van föltüntetve, mely visszapattan, ha a terepen vagy a céltárgyon becsapódik és ez utóbbi fölött bizonyos magasságban robban föl. A 19 ábrában a bombának oly foganato­sítási alakja van metszetben föltüntetve, mely fölrobbanásánál töltelékdarabokat szór szét. A bombának az 1—5. ábrában föltün­tetett első foganatosítási alakjának (a) burkolatán 1. ábra) a kerület irányában és hosszirányában futó (al) hornyok van­nak kiképezve, melyek biztosítják, hogy a burkolat számos robbantékra robban szét, ha a bomba fölrobban. Az (a) bur­kolatban az (a2) cső (2. ábra) nyúlik vé­gig, melynek a burkolatból kinyúló foly­tatása az (a3) nyújtványt alkotja. Ezen a nyújtványon az (a4) karok (3. ábra) vannak csuklósan fölszerelve, melyek, ha a bomba a röpülőgépről le van oldva, er­nyő módjára szétnyílnak és szállóernyőt alkotnak. Az (a4) karokon valamely szö­vetet is lehet megerősíteni vagy kifeszí­teni. Az (a4) karok az (a3) nyújtványon az (a5) csapok körül elforgathatóan van­nak ágyazva és a röpülőgépen fölerősí­tett (a6) szalag által (1. ábra) tartatnak meg összecsukott állapotban. Egy vagy több ily (a4) kar egy-egy (a7) csappal (3. ábra) van fölszerelve, mely a bomba (a3) nyújtványának falában kivágott (a8) nyí­láson, a szállóernyőnek zárt állapotánál, a nyújtványnak belső űrébe nyúlik be és az (a9) gyújtótőltést, az (a) burkolatban az (a2) cső körül elrendezett, pykrinsav­ból vagy más nagy robbanó erejű készít­ményből álló robbanótöltéstől távol, az szállóernyő szétnyílik, a gyújtótöltés a a repülőgépnek (b) keretén (1. ábra) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom