64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére

— ÍO — esetben állandó hőmérséklet tartható fönn és ennek következtében az előállított termék is igen egyenletes fog lenni. Az eddig ismertetett nedvesen szenesítő kemencéknél a nedvesen szenesített tőzeg, miután ez a hevítő övezetet elhagyta, a belső csövekbe jut és a fölvett hőt a bevezetett nyerstőzegnek adja át, mely a belső és külső csövek között lévő közökben ellenkező irányban folyik. Az ekként létesült fűtőfölületeknek nagysága csakis a forgó belső csöveknek átmérőjétől függ. A legutóbb ismertetett .foganatosítási alaknál azonban a nyerstőzegnek fölhevítésére a külső csöveknek fölülete ia föl van használva, amennyiben ezek a csövek a (67) víztartályba (18. ábra) nyúlnak bele úgy, hogy ha a nedvesen szenesített tőzegnek sajtolására használt szűrősajtókból elfolyó meleg víz ebbe a víztartályba vezettetik be, a tartályban lehűlve a nyerstőzegnek fölhevítésére használható föl. A víztartályt a (68) válaszfalak egyes rekeszekre osztják úgy, hogy a bevezetett meleg víz az egyik rekeszből a másikba folyva, teljesen lehűlve a (70) csövön, a hideg nyerstőzegnek a szenesítő kemencébe való bejutásának helyénél hagj7

ja el a víztartályt. Ennél a berendezésnél a bevezetett nyerstőzeg a belső és külső csövek között, két oldal íelől lesz hevítve, a belső oldal felől a meleg, elszenesített tőzeg és a külső oldal felől a meleg, szűrt víz áltaL Ez a berendezés tehát a fűtőfölületnek kisebbítését teszi lehetővé. A fűtőfölületnek további kisebbítése válik lehetővé akkor, ha a nedvesen szenesített tőzeg a szenesítő kemencét a szokásosnál magasabb hőmérséklettel hagyja el, minek következtében a szűrősajtó is melegebb anyagot fog földolgozni és az ezt elhagyó szűrt víznek hőmérséklete is magasabb fog lenni. Ilymódon tehát a külső fűtőfölületet is jobban lehet kihasználni, minthogy a hőátvívőfölületeknek két oldalán uralkodó hőmérsékleteknek különbsége az átvitt hőmennyiséget igen nagy mértékben befolyásolja és a fölületegységen át átvitt hőmennyiség annál nagyobb, minél nagyobb a nyerstőzegnek és a hűtendő szíirt víznek hőmérséklete között lévő különbség. Megjegyzendő még az is, hogy minél magasabb a szűrt viznek hőmérséklete, , annál nagyobb a csöveknek a vízfűtésre fölhasználható fölülete. A szűrt víznek mennyisége és ennek megfelelően az ebből regenerált hőnek mennyisége is többé-kevésbbé nagy ingadozásoknak van kitéve, minthogy pedig, ha a fűtésre gőzt használunk, a túlhevítés a szenesítő kemencében lehetetlen, a gőztartályban alkalmazott fölös futófölületeknek segélyével a szenesítési hőmérsékletet még akkor is állandóan fönn lehet tartani, ha a regenerált hőmennyiség változó és a lecsapódott gőzmennyiség változása fogja azt biztosítani, hogy a szenesítendő tőzeg állandóan a maximális hőmérsékleten tartassék. A szűrősajtókból elfolyó szűrt víznek hőmennyiségét ezenkívül akként is föl lehet használni, hogy mindegyik szenesítőcsövet egy-egy nyújtvánnyal látjuk el, mely ugyanúgy van szerkesztve, mint maga a eső, vagyis két koncentrikus csőből áll és melyen a hideg nyerstőzeg a belső csőben, ahol az ellenállások kisebbek, folyik át, a szűrt víz pedig, ellenáramban, a két cső között lévő közben folyik át. Másrészt a nedvesen szenesítéshez szükséges hőnek a tőzeget akként is ki lehet tenni, hogy a gőzt nyomás alatt közvetlenül a tőzegbe vezetjük be, pl. akként, hogy a gőzt a szenesítőcsőnek egy vagy több, azon a részen fekvő pontján magába a csőbe vezetjük be, melyet az előző foganatosítási alakoknál kívülről fütöttünk, mikor a csöveknek hossza jóval nagyobb lesz, mint eddig és mintegy 12—30m.-re rúg, a tőzeget pedig ezeken a csöveken igen nagy sebességgel hajtjuk át. Az eljárásnak egyik foganatosítási módjánál a szenesítendő tőzeget a külső csőbe vezetjük be és ezen, egészen a zárt végéig, végighajtjuk. Ezen a ponton annyi, mintegy 189—190°-ra fölhevített gőzt vezetünk be, hogy ez, a tőzeggel érintkezve, lecsapódjék