64059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek értékesítésére
— 11 — és a tőzeget azonnal a szenesítő vagyis mintegy 180° hőmérsékletre hevítse föl. Ekkor a tőzeg a belső és külső cső között folyik vissza és a benne lévő hőt a belső csőbe áramló nyerstőzegnek adja át. A tőzeg oly nagy sebességgel folyik át a csöveken, mely a tőzegnek a csöveken való lerakódását biztosan meggátolja úgy, hogy a csöveknek megtisztítására csavaroknak vagy más v akaróknak alkalmazása sem szükséges és a csöveket forgatni sem kell, miért a csövek az eddigieknél sokkal hosszabbak lehetnek és a fűtés és regenerálás is tökéletesebben mehet végbe, mint eddig, eltekintve attól, hogy a tőzeg is igen nagy sebességgel folyik a csövekben. Minthogy a csövekbe bevezetett nyerstőzegnek mennyisége változó, a hőmérsékletet azonban többé-kevésbbé állandóan kell tartani, oly szerkezeteknek alkalmazása válik szükségessé, melyek a gőzbevezetést szabályozzák. Ebből a célból a gőzbevezetésnek szabályozására egy dugattyús tolattyú szolgál, melynek elmozdulása a szenesítő kemencébe vezetett tőzegnek mennyiségétől függ. A dugattyús tolattyúnak mozgatását, rudazatnak vagy szíjáttételnek közvetítésével, a tőzeget szállító szivattyú végzi, lehetne azonban a gőzrnennyiségnek szabályozására thermosztatikus- vagy más szabályozót is alkalmazni. A szenesítőkemencének most ismertetett foganatosítási alakjánál minden egyes szenesítő cső egy-egy külön állványra szerelhető úgy, hogy mindegyik cső magában is külön szenesítőkemencét alkot, mi a berendezést rendkívül egyszerűvé teszi. Megjegyzendő még, hogy a szenesítés bizonyos mérhető időt igényel és nem megy pillanatnyilag végbe. Ezért igen fontos az, hogy ha nagy sebességgel dolgozunk, a tőzeget a most leírt vagy más szenesítőkemencéknél hosszabb ideig, pl. húsz percig a szenesítő hőmérsékleten tartsuk, mielőtt azt a hőnek regenerálása céljából lehűlni engednők. Ezt igen kedvező módon a szenesítő bizonyos részeinek megfelelő alakításával, vagy erre a célra szolgáló berendezéseknek használatával érjük el. Ha a szenesítőt a gőz közvetlenül fűti, erre a célra a csőtől elkülönített tartály szolgál, melyben a gőz tőzeggel keverődik. A tartály akként van méretezve, hogy a tőzeg bizonyos meghatározott ideig maradjon a kellő hőmérsékletre fölhevítve ebben a tartályban, mielőtt az a csövekbe, ezeknek a regenerálásra szolgáló részébe visszatérne. Célszerű, ha a tartályban terelőfalak és keverőszerkezetek vannak alkalmazva, melyek meggátolják, hogy a tőzegben csatornák keletkezzenek és hogy a tőzegnek részei különböző sebességgel folyjanak át a tartályon; ezenkívül közvetlenül fűtött csöveknek esetében ezek a tartályok azt is biztosítják, hogy a gőz egyenletesen oszlik el, tehát fölöslegessé teszik a gőz és tőzeg benső érintkezésének biztosítására egyébként szükséges volt gőzelosztókat. A szenesítőkemencéknél nyugalomban lévő csövek akkor is előnyösen alkalmazhatók, ha azok nincsenek közvetlen gőzfűtésre berendezve, mert az anyagnak gyors áramlása a lerakódásokat és eltömődéseket megakadályozza és lehetővé teszi nagy hatásfokú és igen olcsó kemencéknek építését. Fűtő gázpalásttal biró kemencéknél mindegyik cső vagy három-négy csőből álló esőcsoport egy-egy külön palástcsővel van körülvéve, a szenesítőcsöveket pedig egymással összekötött, fix csövek alkotják, amelyek közé a késleltető berendezések, pl. a leírt, terelőfalakkal és keverőszerkezetekkel biró tartályok vannak közbeiktatva. A tapasztalat azt igazolta, hogy, ha a szenesítőt elhagyó tőzegpépet szűrősajtóba sajtoljak, az anyag képlékenységét elveszti, amint a sajtolási pogácsának víztartalma 70% alá sűlyed. Ennek megfelelően a nyomás a legnagyobb ott, ahol a tőzegnek bevezetése történik a szűrősajtóba, (hol a nyomás fejtetik ki) és ettől a helytől fokozatosan csökken, tehát nem oszlik el úgy, mint a folyadékokban, mindenhol egyenletesen. Céltalan ezenkívül cm2 -ként 70 kg.-nál nagyobb nyomásnak alkalmazása is, mert ennek az a következménye, hogy a sajtolási pogácsában repedések és csatornák keletkeznek, tehát a további szűrés anélkül megy végbe,
