64020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet egyenáramú mótoros fogyasztásmérők számlálóművének elektromágneses működtetésére

— 3 — keresnek és előkapcsolt ellenállásnak együttes ellenállása a fegyverzettekercsek ellenállásának többszörösét teszi ki. Ezen esetben a mellékkapcsolású áramkör tel­jes áramának csak csekély tört része fo­lyik a mágnestekercsén át és a mágnes­nek gerjesztése gyakorlatilag véve ugyan­oly mértékben változik, mint a kefefe­szültség. Az (M) elektromágnes előtt egy fegy­verzetet rendezünk el, melynek mozgása ismert módon a (Z) számláló műre vitetik át és mely oly ellenerő, pl. rúgó hatása alatt áll, hogy a mágnes a fegyverzetet csak a legnagyobb kefefeszültség pillana­tában képes vonzani, vagyis csak akkor, amikor a kefék a (KI, K2) szegmenseket érintik. Midőn a fogyasztásmérő fegyver­zetének forgása közben, az (s3, s4) cséve­párok bekapcsolásánál, a kefefeszültség az alsó határig sülyed, a mágnes a hoz­zája tartozó fegyverzet rúgójának erejét nem képes leküzdeni és így ez a fegyver­zet visszacsapódva csak akkor jut ismét működésbe, miután újból az (sl, s2) csé­vepár kapcsoltatik be és a fegyverzet is­mét vonzatik. A fogyasztásmérő fegyver­zetének egy teljes fordulata alatt tehát a mágnesfegyverzet kétszer vonzatik és két­szer bocsáttatik szabadon. Ily módon le­hetővé válik a fegyverzetforgást tisztán a kefefeszültség változásának kihasználásán val a számláló műre átvinni, vagyis a fo­gyasztásmérőt magának a számláló mű­nek a fogyasztásmérő pontosságára és érzékenységére oly káros munkájától te­hermentesíteni anélkül, hogy ehhez vala­mely kontaktusszerkezet volna szükséges. Az elektromágnesnek a fogyasztásmérő fegyverzetével való állandó párhuzamos kapcsolása által továbbá elérjük azt, hogy a szikraképződés a kollektornál jelenté­kenyen csökkentetik. A kefefeszültségnek szükséges ingado­zásait az armaturatekercselésnek külön­böző módon való foganatosítása nélkül is elérhetjük és pedig egyszerűen azált&l, hogy az armaturaáramkörbe, vagyis az egyik kollektorösszeköttetésbe ellenállást iktatunk be. Az armaturcsévék tehát a szokásos módon, teljesen egyenlő alakban és egyenlő sodronyból szerkeszthetők. Ilv esetben nem szükséges továbbá nyitott ar­maturakapcsolást alkalmazni, hanem tel­jesen mindegy, vájjon nyitott vagy zárt armaturakapcsolást alkalmazunk-e. Söi az ily elrendezés már meglévő, közönsé­ges fogyasztásmérőknél utólag is alkal­mazható, ami a gyakorlat szempontjából igen fontos. A 3. ábra vázlatosan oly háromrészü armatúrát tüntet föl, melynél az (al, a2. a3) csévéknek eleje és vége folytatólago­san egymással és egy háromrészü kollek­tornak (c, d, e) szegmenseivel van össze­kötve. Ha az egyik kollektorösszekötte­tésbe, pl. a (d) szegmens és (a2, a3)-nak összekötési pontja közé a (w) ellenállást iktatjuk, akkor a kefefeszültségnek kíváut ingadozását érjük el. Minthogy ezen (w) ellenállás, mely a normális kefefeszültséget, pl. 50—100%-ig fokozza, az armatúrán átfolyó mellék­áramkörü áramot a nagy (V) előkapcsolt ellenállással szemben csak jelentéktelenül befolyásolja, úgy ezen (w) ellenállásnak beiktatása a fogyasztásmérőnek egyéb működésén alig változtat valamit. Csakis a kefefeszültség változik a jelzett mérték­ben és így ez fölhasználható a kefékkel párhuzamos kapcsolású, elektromágneses számláló műnek működtetésére. Az imént leírt elrendezés természetesen nem szorítkozik csak háromrészü arma­túrákra. hanem minden további nélkül (4, 6, 7) és többrészű armatúráknál is al­kalmazható. Ha tehát valamely ismeretes, már meglévő fogyasztásmérőt a jelen ta­lálmánynak megfelelően átalakítani aka­runk. nem kell egyebet tenni, mint az egyik kollektorösszeköttetésbe megfelelő ellenállást beiktatni és a számláló mű elektromágnesének végeit a kefékkel pár­huzamosan kapcsolni. A kefefeszültségnek a (w) ellenállás okozta fokozódása kétpólusú fogyasztás­mérőnél az armatúra minden fordulata közben kétszer következik be és pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom