64020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet egyenáramú mótoros fogyasztásmérők számlálóművének elektromágneses működtetésére

_ 4 — mindig akkor, amikor a (d) szegmens az egyik vagy másik (bl) vagy (b2) kefével érintkezik és függetlenül attól, vájjon három, vagy többrészű armatúráról van-e szó. Tulajdonképen azonban az szükséges, hogy minden egyes fordulat regisztráltassák vagyis, hogy minden fordulatnál a számláló mű csak egyszer működtessék. Ennek elérése céljából a (d) kollektorszegmens, mely a 3. ábra szerint a (w) ellenállással van összekötve, a 4. ábrában látható módon a középen föl van osztva és ezen két (dl, d2) rész jól el van egymástól szigetelve. A (w) ellenállásnak végei a (dl, d2) szegmensrészekkel vannak összekötve és ezen részeknek csak egyike, pl. a (dl) rész van az (a2, aa) armaturatekerccsel összekapcsolva. Ha most a (bl, b2) keféket a rajzban föltünletett módon a magasságirányban egymáshoz képest eltoltan rendezzük el, akkor mindegyik kefe minden fordulatnál csak egyszer fog a szegmensfelek egyikével érintkezésbe jutni és pedig a (bl) kefe a (d2) résszel. A számláló mű működtetéséhez szükségelt túlfeszültség tehát csak (b2)-nek (d2)-vel való érintkezésénél következik be, a számláló mű tehát minden fordulatnál csak egyszer fog működni. Az imént leírt elrendezés is egyaránt alkalmazható három- és többrészű armatúráknál. Leginkább azonban többpólusú készülékeknél alkalmazható ezen elrendezés igen előnyösen, mert az ilyen készülékeknél a számláló mű. máskülönben, n-polusú szerkezet esetében minden fordulatnál n-szer működnek. Az 5. ábra négypolusú armatúránál alkalmazandó kapcsolást tüntet föl. A három (al, a2, a3) csévéből, illetőleg csévepárból álló armatúra zárt kapcsolással bír és —mint a kétpólusú szerkezetnél — a hatrészű kollektornak három egymást követő (c, d, e) szegmensével van összekötve. mely kollektor önmagában párhuzamosan van kapcsolva. A hat szegmens egyike, pl. az utolsó, két (hl, h2} szegmensfélre van fölosztva, minek következtében a számláló mű működtetéséhez szükséges fölső feszültség egy fordulat közben csak egyszer lép föl. A (\v) ellenállás itt nem fekszik, mint a 4. ábra szerint, a két félszegmens között, hanem ezek egyike és a (c) szegmens között, van elrendezve, mely utóbbi a másik félszegmenssel vezető összeköttetésben áll. Ezen (e) szegmens mindig vezető összeköttetést tart fönn vagy a (w) ellenállás egyik végével vagy pedig a fölső (h.2) félszegmenssel. Így tehát nem kell, mint a 3. ábra szerint, a kollektor belsejében vezető összeköttetést alkalmazni, ami gyakorlati szempontból igen fontos. A leírt, kontaktusnélküli elrendezésnél figyelembe veendő, hogy nemcsak a kefefeszültségben lépnek föl bizonyos ingadozások, hanem — ha kisebb mértékben is — a mellékáramkörü áram erősségében is, amennyiben az áramerősség a (w) ellenállás bekapcsolásánál kissé csökken. A mellékáramkör teljes áramának ezen pillanatban az armaturatekercsen átfolyó része azonban nagyobb mértékben csökken, mint amennyi az előbb említett mellékáramkörü áramcsökkenésnek megfelel és pedig az ellenállásviszonyoknak a két elágazásban, vagyis az armatúra tekercsben és (w) ellenállásban, valamint a mágnestekercsben bekövetkező eltolódása folytán. Ezen oknál fogva a hatásos forgató nyomaték ugyanoly arányban csökken, ami a fogyasztásmérőnek elindulási érzékenységére igen fontos. Ezen hátrányon azáltal segíthetünk, hogy a (w) ellenállásnak egy részét a forgató nyomaték erősbítésére hasznosítjuk. Ezen célból az armaturatekercset az (ah) segédtekercsr csel (6. ábra) egészítjük ki, mely a kapcsolásnak különbeni változtatása nélkül a (w) ellenállásnak megmaradó részével sorosan van kapcsolva. Laposcsévéjű armatúránál az (ah) segédtekercset a szimetrikus elrendezés kedvéért két félre osztva az armatúra két oldalán alkalmazr zuk. Minthogy az (ah) tekercs az egész armaturaáramot vezeti, lehetővé válik a forgató nyomatéknak az armaturaáram csökkenése mérvében bekövetkező csök-