64020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet egyenáramú mótoros fogyasztásmérők számlálóművének elektromágneses működtetésére

szikrázást elősegítvén, hátrányosak. Ezzel szemben a viszonyok a számláló mű elektromágnesének a kefékhez való párhuzamos kapcsolásánál sokkal előnyösebbek, miért is az alábbiakban az utóbb említett kapcsolás van tekintetbe véve. A mellékelt rajzokban a találmány tárgya lapos csévéjű fegyverzettel biró fogyasztásmérőnél van föltüntetve, természetes azonban, hogy azt bármily más alakú fegyverzettel biró fogyasztásmérőknél lehet alkalmazni. A kefefeszültségnek a számláló mű szakaszos működtetéséhez szükséges ingadozásai különböző módon létesíthetők. így már minden közönséges fogyasztásmérőfegyverzetnél, különösen az újabb időben alkalmazott háromrészű fegyverzeteknél, a fegyverzetnek a kefékhez viszonyított állása szerint bizonyos ingadozások lépnek föl a kefefeszültségben. Ezek az ingadozások azonban egyrészt túlgyöngék és másrészt a fogyasztásmérőnek teljes megterhelésénél sokkal gyorsabban követik egymást, semhogy a számláló mű biztos működését lehetővé tennék. Az eddigi, rendes szerkezetű fegyverzetek tehát erre a célra alkalmatlanok. A feszültségingadozások nagyobbítása és azok egymásutánjának lassítása céljából előnyös, ha nyitott fegyverzetkapcsolást alkalmazunk és a fegyverzetcsévéknek különböző ellenállást kölcsönzünk. Ezt legegyszerűbben azáltal érjük el, ha a fegyverzetcsévéket gyakorlatilag véve egyenlő alakban és egyenlő ampértekerületszámmal, de különböző vastagságú sodronyból készítjük. A csévéket tehái részben kisebb harántmetszettel vagy nagyobb ellenállástényezővel biró sodronyból szerkesztjük. Lehet azonban a fegyverzetcsévéket egyenlő vastagságú sodronyból és egyenlő ampértekerülettel, de különböző nagyságban foganatosítani. így pl. az 1. ábrában oly fegyverzet van föltüntetve, mely a különböző nagyságú (sl, s2), illetve (s3. s4) csévékből áll, amikor is úgy a nagyobb (sl, s2) csévék, mint a kisebb (s3. s4) csévék sorosan vannak kapcsolva. A nagyobbik csévepárnak kezdete és vége a 2. ábrában látható módon a kollektornak szélesebb (KI) és (K2) szegmenseivel, a kisebb csévepár pedig a kollektornak keskenyebb (K3, K4) szegmenseivel van öszszekötve. Ily elrendezésnél fegyverzetnek gyakorlatilag véve egyenletes forgását érjük el. amennyiben a forgási nyomatéknak ingadozásai nem nagyobbak, mint azon esetben, ha a fegyverzet két egyenlő nagyságú csévepárból áll. melyek egy teljesen egyenletes kollektornak szegmenseivel vannak összekötve. Minthogy az (sl, s2) és (S3, s4) csévepárok egyenlő vastagságú sodronyból és egyenlő tekerületszámimal vannak göngyölve, azoknak ellenállása a közepes göngyölési hosszhoz képest különböző és ugyanily mértékben ingadozik a fegyverzetnek ellenállása a kefék között, a szerint, amint ezek a (KI, K2) vagy (K3, K4) szegmenseket érintik. Az (sl, s2) és (s3, s4) csévepárnak ellenállása azonban gyakorlatilag véve elenyészik a jelenté keny nagyságú (V) előkapcsolt ellenállással szemben és így az egész mellékkapcsolású ellenállás s következésképen a mellékáramkör áramának erőssége nem, változik sokkal, akár az (sl, s2), akár pedig (s3, s4) csévepár van bekapcsolva. A kefefeszültség azonban a fegyverzetnek helyzete szerint megközelítőleg egyenes arányban fog változni a kefék közötti ellenállássá] „ vagyis a szerint, amint az egyik vagy másik csévepár van bekapcsolva vagy az egyes pillanatokban a két csévepárnak párhuzamos kapcsolása áll fönn, a fegyverzet árama többé kevésbé vagy feszültségcsökkenést szenved. Ha most a kefékkel párhuzamlos kapcsolásban az igen finom sodronnyal göngyölt (M) elektromágnest rendezzük el, akkor ez, a fegyverzet állása szerint, különböző nagyságú feszültség által gerjesztetik. Ezen elektromágnesnek tekercsét esetleg egy külön előkapcsolt ellenállással kötjük össze úgy, hogy ezen mellékáramkörnek ellenállása, vagyis a mágnestű-