64012. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép nehezen elgőzölögtethető folyékony tüzelőanyagok számára

robbanás következtében kihajtott tüzelőanyagot a legfinomabban porlasztja. A tüzelőanyagtöltetnek igen illékony és gyúlékony alkatrészei a főlégtöltet azon része hatásának tétetnek ki, mely egy hevítőkamrának meghatározott részét foglalja el, mely kamrában a légtöltet a legmagasabb hőmérsékletet éri el, mely lényegesen magasabb, mint az égetőtérben lévő légtöltet főrészének hőmérséklete. A hevítőkamrában a hevített levegő a tüzeilőanyagtöltet elgőzöltetett alkatrészeit meggyújtja, miáltal az elgőzölőgtetőkamrában vagy azon tartányban, melybe a tüzelőanyagtöltet be van zárva, robbanáá jön létre. Ez a robbanás, mint említettük, a tüzelőanyag el nem gőzölögtetett. alkatrészét a gép égetőterébe hajtja és a tartány a tüzelőanyagot igen finoman szétporlasztja, amikor a tüzelőanyag a robbanás ereje folytán a tartányból kihajtatik. Az alábbiakban példa gyanánt leírt előnyös kiviteli alaknál a berendezés egy kis léghevítőkamrából áll, mely a gép égetőterével szabadon közlekedik; a bérrendezés továbbá iegy tüzelőanyagtartányból áll, mely egyidejűleg elgőzölögtetőkamra gyanánt szolgál és a léghevítőkamrával, valamint a gép égetőterével korlátozott összeköttetésben áll. Ezenkívül lég- és tüzelőanyagszelepek tartoznak a berendezéshez, melyek által a pótlevegőnek és a tüzelőanyagnak a tüzelőanyag-és elgőzölögtetőtartányba való bevezetése szabályoztatik. Ez a tartány akképen van méretezve, hogy kellő nagy fölül etet nyú^t a gép égetőterének, oly célból, hogy az elégetésnek megfelelő löket alatt megfelelő melegmennyiséget vegyen föl és a kompressziólöket alatt a meleget átvigye, hogy ezáltal a hevítőkamrában a kívánt hőmérsékletemelkedés éressék el azon a helyen, ahol a hevítőkamra a tüzelő-* anyagtartánnyal kapcsolatban áll. Hogy a szénnek korom alakjában a tüzelő-> anyagtartány külső fölületén való összegyűlése vagy lerakódása elkerültessék, arról különös gondoskodás történt, mely a tüzelőanyagtartány és azon szelepek közötti viszonyból adódik, melyek a folyékany tüzelőanyagnak és a segédlevegőnek a tüzelőanyagjtartányba való belépését szabályozzák. A tüzelőanyag táplálószerkezete oly módon van foganatosítva, hogy a tüzelőanyagot a tartányból a gép hengerébe hajtó robbanás közvetlenül időbelileg határoztatik meg, megkülönböztetésül azon ismert berendezésektől, melyeknél ez nem következik be, hanem ellenkezőleg a gyújtás időpontja csupán a légtöltésnek a készlettartány közvetlen közelében változó hőmérséklet emelkedésétől és csökkenésétől függ. Az említett sajátság következtében a találmány époly jól alkalmas kisebb tipusú égési erőgépekhez is, azonban ezeknél nincs oly nagy szükség azon robbanás időpontjának pontos meghatározására, amelyik által a tüzelőd anyag a géphengerbe hajtatik. A csatolt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti tiizelőanyagbevezetőszerkezettel fölszerelt géphenger fölső részének függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábra fölülnézete, részben vízszintes metszete, a 3. ábra a 6. ábra 3—3 vonala szerinti metszet, amidőn a tüzelőanyagbevezetőszerkezet zárt szelepek mellett és a dugattyú kompressziólökete részére beállított tüzelőanyagtartánnyal látható, a 4. ábra hasonló metszetet mutat, fészkéről fölemelt szeleppel és a dugattyú szívólökete részére beállított tüzelőanyagtartánnyal, az 5. ábrán a tüzelőanyagtartány helyzete azon pillanatban látható nézetben, részben a 7. ábra 5—5 vonala szerinti metszetben, melyben a géphenger égetőterébe tüzelőanyag tápláltatik, a 6. ábra a 3. és 4. ábra 6—6 vonala szerinti metszet, a 7. ábra az 5. ábra 7—7 vonala szerinti metszet, a 8. ábra a 3. és 9. ábra 8—8 vonala szerinti vízszintes metszet, a