63978. lajstromszámú szabadalom • Kormányzó és önműködő stabilizáló berendezés röpülőgépekhez

_ 4 — tői a szalag rugalmassága folytán vissza­tartani törekszik. A 15. ábrán föltüntetett és a stabilizáló fölületek mozgatására szolgáló hydrauli­kus szervomotor folyadékát célszerűen a •repülőgép hajtómotora által működtetett szivattyú valamely tartányból megfelelő nyomóedénybe, innen pedig oly henge­rekbe kényszeríti, melyeknek dugattyúi rudak, karok, kerekek, kötélzet vagy egyéb mechanikai áttétel útján stabilizáló fölületekkel vagy stabilizáló súlyokkal kapcsolatosak. A hengerek szelepeit az említett elektromágnesek működtetik. Fontos azonban, hogy úgy a laterális, mint a hosszstabilizálásra nem egy-egy henger, hanem egy-egy hengersorozat való. Tehát két hengersorozatunk van ép minthogy minden hengersorozathoz két elektromágnes csoport tartozik, a henge­rek összes száma feleannyi, mint az elek­tromágneseké. Minden egyes henger a 15. ábrán föltüntetett foganatosítási alak­kal bír. Ha pl. a (15a) elektromágnes mű­ködik, ez a (38) kettős szelepet nyitja, mire a nyomófolyadék (39) csövön ke­resztül a (40) hengerbe és pedig ezen henger baloldalába hatol, miáltal a (41) dugattyú a berajzolt (x) nyíl irányába mozog el. A dugattyú jobboldalán helyet foglaló folyadék ugyanekkor (42) csövön keresztül a rajzban föl nem tüntetett szí­vóedénybe megy vissza. Ha a (14a) elek­tromágnes áramköre záródik, akkor a nyomófolyadék a (43) csövön nyomul be a (40) henger jobboldali részébe és a nyomófolyadék a (44) csövön keresztül jut vissza a szívóedénybe. Ha pedig mindkét elektromágnes nyitja a szelepe­ket, akkor a dugattyúra ható folyadék­nyomások egymást kiegyenlítik. A kormányzó berendezés csak a laterá­lis kormányzásra szolgáló és a 2. ábrán föltüntetett összetett (29) emelővel kap­csolatos. Ezen összetett emelő végén a (9., 10. és 11. ábrákon látható szerkezeti megoldások szerint oly (28) kézikerék van megerősítve, melynek (45) fogan­tyúja az egyik foganatosítási alak szerint fémes (46) áramzárótestet visel. A (45) fogantyút jobbra fordítván a (47) érintke­zési testpár két tagját hidaljuk át a fémes (46) áramzárótesttel, balra való fordítás­kor pedig az érintkezési testpár két (48) tagját. Az áthidalásnak itt is áramzárás a következménye a (49), illetve (50) vezeté­kekben (7. és 9. ábra). Az áramzárás foly­tán az (51), illetőleg (52) elektromágne­sekben áram kering, mikor is azok a szer­vomótorral kapcsolatos oly hengernek szelepeit működtetik a már ismert mó­don, melynek dugattyúja oldalkormány­fölületek beállítására szolgál. A 10. ábrán föltüntetett szerkezeti meg­oldás szerint a (45) fogantyú nem forgat­ható el a (28) kézikerék síkjában saját tengelye körül, hanem csak a (28) kézi­kerékkel együttesen. A (45) fogantyú tar­tására (53) rugók szolgálnak, melyek azonban úgy vannak megválasztva, hogy a (45) kézifogantyú a (47), illetőleg (48) érintkezési testpárok között előbb elmoz­gatható legyen, még mielőtt a (28) kézi­kerék forgásba hozatik. Ezen megoldás­nál az áramzárást ugyancsak (46) áram­zárótestek létesítik. A 11. ábrán látható szerkezeti megoldás szerint a (28) kézikerék (45) fogantyúja sodrony segélyével áll összeköttetésben a laterális kormányfölülettel s mivel az (54) és (55) fix fülek és a (30) gömbcsukló (2. ábra) egy egyenesben fekszenek, nyilván­való, hogy a fogantyúnak jobbra és balra való csavarásával zavartalanul működ­tethetjük a laterális kormányfölületet a (29) emelőnek bármely állása mellett. Ennél a megoldásnál nincs elektromos és hydraulikus kapcsolat, hanem tisztán mechanikai. A továbbiak megértése céljából tisztáz­nunk kell még néhány topográfiái kér­dést. A gépnek az óramutató járásával megegyező és ellenkező értelmű és a hossztengely körüli forgatását bizonyos stabilizáló fölületek bizonyos beállítási­ban vannak hivatva végezni. Ezen fölüle­tek állítását a szervomotor ú. n. lateráli­sán stabilizáló hengersorozat dugattyúi­ba

Next

/
Oldalképek
Tartalom