63931. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére és továbbítására

101)' cáap közül az egyiknek vagy másiknak beállítását valamely más szabályozószerkezet, pld. a tétlenségi nyomatéknak hatása alatt dolgozó szabályozó, a folyadéknak sebessége által működtetett szabályozó, az emelendő vagy továbbítandó, vagy a megemelt vagy továbbított folyadék szintjének változása által okozott nyomásváltozások vagy a löket hosszúságának változása is végezheti. A (9) légüstbe, a fölső végén, a külső levegővel közlekedő, alsó végén pedig a (105) szeleppel fölszerelt (104) cső nyúlik be, melynek szelepét, az emelkedő folyadék vagy a berendezésnek valamely mozgó része zárja el. Mikor a szelep elzáródott, a (9) légüstben és az evvel kapcsolt tartályokban a légköri nyomás uralkodik. Ha már most a légüstben lévő levegőnek egy részét folyadéknak beöntésével kiszorítjuk, a légüstnek térfogata kisebbedik és a használt folyadék menynyiségének megfelelő megválasztásával a szélkazán által fölvehető folyadéknak mennyiségét szabályozzuk. A (24) hengerrel ugyancsak kapcsolva van a (15e) tartály, melybe szintén folyadék önthető a (24) henger térfogatának szabályozása céljából. A 19. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál oly szabályozószerkezet van alkalmazva, melynél a szabályozást a löket hosszának megváltozása végzi. A (21) dugattyúnak pályájába egy kis szivattyúnak (106) merülő dugattyúja nyúlik be úgy, hogy mikor a dugattyú jobbra mozogva a merülődugattyút éri, ezt a rugójának hatása ellenében eltolja úgy, hogy a visszafelé mozgó merülődugattyú a (107) szelepet nyitja. Az ezen szelepen, átfolyó folyadék a rugóval terhelt (108) .dugattyúra hat és ezt a merülődugattyú löketénél hosszabb lökettel eltolja. A (109) tűsaelepen szabályozható mennyiségben állandóan folyadék folyik ki, mely ismét a berendezésbe vezethető vissza. Mikor a (21) dugattyú balra kezd mozogni, a (106) merülődugattyú a

rúgónak hatása alatt nyugalmi helyzetébe tér vissza és a (110) , szelepen friss folyadékot szí be, míg a (108) dugattyúnak rúgója azt ismét jobbra tolja. A dugattyunak ez a mozgása akadályozva nincs, mert a (109) szelepen át az ezt egyébként akadályozó víz elfolyik. A leírt szerkezetnek működési módja a következő: Mikor a (21) dugattyúnak lökete növekedik, a (106) merülődugattyú jobbra és a (108) merülődugattyú balra nagyobb elmozdulást végez, miáltal az égési keveréket az égési kamrába vezető (111) fojtószelepet akként állítja be, hogy a kamrába a következő munkalöketnél kevesebb keverék jusson be, tehát a végzett munka is kisebbedjék, a löket hosszának további változása pedig meggátoltassék. A (109) szelepen elfolyó folyadéknak mennyiségét akként lehet beállítani, hogy a részlegesen záró (111) fojtószelep csak lassan nyisson és a fojtóhatás hosszabb ideig érvényesüljön. A (108) merülődugattyú ezenkívül egy rudazat útján az (5) szívócsőben lévő (112) szelepet is működteti úgy, hogy a (21) dugattyú löketének nagyobbodása a (112) szelepnek záródását idézi elő. A (112) szelepnek záródásánál a (6) szelepeknél a nyomáscsökkenés nagyobb, tehát a (9) légüstben lévő levegő is nagyobb mértékben expandál, mikor a (21) dugattyú balra mozog, minek ismét az a következménye, hogy mikor a (22) dugattyú ismét jobbra mozog, a (9) légüstben ugyancsak tágabb határok között mennek végbe a nyomásváltozások, mielőtt a folyadék kiszorítása megkezdődnék, tehát a (21) dugattyúnak következő lökete hosszabb fog lenni. A berendezés tehát a (21) dugattyú löketeinek egyenletessé tételére törekszik. A (21) dugattyú löketének másik vége közelében egy második kis szivattyú van elrendezve, melynek (106a) merülődugattyúja a (106b) szárnnyal van oly módon összekötve, hogy a berendezés ideodamozgó víztömegében lenghetően ágyazott szárny a merülődugattyút ennek rúgójának hatása ellenében eltolhassa. A (106b) szárny kilengésének nagysága az