63931. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére és továbbítására

míg mikor a (74) súly a fix (72) csap körül leng, a fogakkal kapcsolódó (76) kilincs a (74) súlyt a (73) emeltyűn az óramutató forgási irányában forgatja. Viszont ha a szabályozó szerkezet a (79) rudat balra mozgatja, a baloldali (77) kilincs fog a (75) fogakkal kapcsolódni és a (74) súlyt ennek lengésénél az óramutató forgási irányával ellentétes irányban fogja forgatni. A szabályozó szerkezetnek működtetésére egy úszó szolgálhat, melynek magassági helyzete az emelendő vagy továbbítandó, vagy a megemelt vagy továbbított folyadék szintjének változása szerint fog változni, vagy pedig valamely, az elvezető nyomás változása által beállított szerkezet, vagy végül valamely, a következőkben ismertetett és szivattyúknak szabályozására szolgáló szerkezet van alkalmazva? Ez a most leírt szerkezet lehetővé teszi azt, hogy a szivattyú gyorsabban működjék, ha az emelendő vagy továbbítandó folyadéknak szintje emelkedik, vagy ha a megemelt vagy továbbított folyadéknak szintje sülyed úgy, hogy ezek a szintek állandókká tehetők vagy változásaik tetszőleges szűk határok közé szoríthatók. Megjegyzendő, hogy a (76, 77) kilincseknek olyan helyzetük is van, melyben ezeknek egyike sincs kapcsolatban a fogazással, melyben tehát a (74) súlynak lengése annak eltolódását a (73) emeltyűn elő nem idézi. Ismeretes számos oly szerkezet, melynek segélyével valamely ide-odamozgó szilárd dugattyú gáznemű anyagoknak, pld. égési keveréknek bevezető szelepeit vezérelheti; a föntebb ismertetett berendezéseknél ezen szerkezetek közül bármelyik használható, ezért a jelen leírásban ily szerkezeteknek ismertetése fölösleges. A következőkben ismertetve van azonban néhány, a szivattyú működési módjának szabályozására szolgáló szerkezet. A 18. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az ide-odamozgó szilárd (21) dugattyú a folyadékot kiszorító, kisebb átmérőjű (22) résszel van ellátva, a (21, 22) differenciális dugattyú pedig a (24) hengerben levegőt komprimál. A szivattyú (9) légüstjével három külön (15b, 15c, 15d) tartály van összekötve; az összekötővezetéknek nyitására és zárására pedig a (100) csap szolgál. A (24) hengernek különböző részei és a külső levegő között egy másik (101) csap létesít kapcsolatot; ez a két (100, 101) csap a föl tüntetett foganatosítási alaknál (1Q2) rúd álján van egymással csuklósan összekötve. A (103) hengerben egy dugattyú mozog, melynek egyik oldalára egy rúgó, másik oldalára pedig a folyadéknak elvezető nyomása hat oly módon, hogy a (102) rúd balra mozduljon el, mikor az elvezető nyomás csökken. A rúdnak balfelé való elmozdulásánál a (100, 101) csapok akként fordulnak el, hogy a (24) hengerbe a (21) dugattyú által bezárt levegő mennyisége kisebbedjék, viszont a (9) légüstnek térfogata a (15b, 15c, löd) tartályoknak bekapcsolásával növekedjék. Ennek a térfogatváltozásnak az a következménye, hogy a (24) hengerben az energia fölhalmozása a löketnek későbbi szakaszában kezdődik és hogy a (9) légüstben és az ehhez tartozó tartályokban nagyobb gázmennyiség sűríttetik. Föltéve, hogy a (21, 22) dugattyú jobbra mozogva minden munkalöket alatt mindig ugyanazt a munkát fejti ki és hogy a megemelt vagy továbbított folyadéknak elvezetési nyomása növekedik, a tényleg működő légüstöknek térfogatai akként szabálvoztatnak a berendezés által, hogy úgy a löket hossza, mint a légüstökben fölhalmozott összes energia mennyisége Ar

áltozatlan maradjon. így pld. ha az adott esetben a (24) hengerben fölhalmozott energiamennyiség csökkennék, mert a légüstben lévő levegőmennyiség is csökken, a(9) légüstben és az ehhez tartozó tartályokban fölhalmozott energiamennyiség ugyanekkor nagyobbodnék és ennek megfelelően a folyadéknak elvezetése a (S> szelepeken később következik be úgy, j hogy a végzett munka és a löketnek j l.ossza változatlan maradna. A két (100,