63931. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére és továbbítására

nak szintje alatt oly mélységben van el­rendezve, hogy a folyadék, saját súlyá­nak hatása alatt, folyhassék be a szi­vattyúba és hogy a gépnek hátrafelé irá­nyult lökete az előre irányult löketénél fölemelt folyadékban fölhalmozott ener­giának és az égési kamrának feneke és a szállítandó folyadéknak fölszine között levő távolsággal egyenlő magasságú fo­lyadékoszlop nyomásának hatása alatt v tgbemehessen. A 12. ábrában föltüntetett berendezés­nek egy különösen célszerű foganatosítási alakja látható a 13. ábrában, hol az ide­odamozgó tömeget részben a szilárd (17) dugattyú, részben pedig a függélyes (42) csőben a (17) dugattyú fölött lévő folya­dékoszlop alkotja. A hajlékony (40) dia­fragma és a jelzett vízoszlopnak fölső fölülete között gáznemű anyag van be­zárva; a (43) diafragma fölött lévő folya­dékkamra falába a (6) be- és a (8) elve­zető szelepek vannak beépítve. A diafragma szélein szorosan bt van fogva és a (17) dugattyúnak ide-cclamoz­gásánál olyan módon mozog, mint a dia­íragmás szivattyúk diafragmája úg\, hogy mikor az ide-odamozgó tömeg lefelé mo­r.og, a (6) szelepeken folyadék szfvatik be, mely a tömegnek fölfelé való mozgá­sánál a (8) szelepeken át kiszoriUatik. A 14. ábrában olyan foganatosítási alak van föltüntetve, melynél az ide-odamozgó (2) dugattyúrúd útján akként van a (22) dugattyúval összekötve, hogy mikor a dugattyú balra mozog, a (8) szelepeken folyadékot szorítson ki a hengerből, mi­kor pedig jobbra mozog, a (6) szslepeken folyadékot szívjon be abba. Ez a fogana­tosítási alak főleg akkor előnyös, mikor a folyadéknak emelésénél vagy továbbí­tásánál a szívólöketre esik a munkának nagyobb része, mert lehetővé teszi, hogy a berendezés a munkalöket alatt végezze a munkának nagyobb részét, a (24) lég­üstben fölhalmozott energia pedie ennek csak kisebb részének, a folyadéknak a (8) szelepeken való kiszorítására szol­gáljon. A 14. ábrában föltüntetett foganatosí­tási álaknál a (22) dugattyúnak hengere nincs légüsttel összekötve, ellenben a 15. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál ez a henger a (9a) légüsttel van össze­kötve, mely a kifelé irányult löketnél, to­vábbá a (9) légüsttel, mely a befelé irá­nyult löketnél halmozza föl a szükséges összes energiát, vagy ennek egy részét. Ez a módosított foganatosítási alak négy­ütemű munkafolyamat esetében célsze­rűbb az elsőnél. Az ide-odamozgó tömeget alkotó szi­lárd testeket nem kell egymással okvet­lenül mereven kapcsolni; a 16. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a berendezésnek erőt szolgáltató részének (2) dugattyúja a berendezésnek a folyadékot emelő részének (70) du­gattyújával megfelelő hajtó rudak és for­gattyúk útján csuklósan van összekötve. Ez a foganatosítási alak minden oly eset­ben alkalmazható, melyben folyadékot valamely mélyen fekvő helyről, pld. kút­ból kell fölemelni és melyben a berende­zésnek a folyadékot emelő része annak erőt szolgáltató részénél lényegesen mé­lyebben fekszik. A (2) és (70) dugattyúk között összeköttetést létesítő rudazatba a (72) csap körül forgatható (71) emeltyű van beiktatva, melynek (73) karján a (74) súly van beállíthatóan és rögzíthe­tően fölszerelve. Ha a (74) súly közelebb van a (72) forgási csaphoz elrendezve, a súlynak a csapra viszonyított tétlenségi nyomatéka kisebbedik és ha a viszonyok egyébként változatlanok maradnak, a be­rendezésnek bizonyos idő alatt végzett löketének száma növekedni fog. A (74) súlynak beállítását a (17) ábrában föltün­tetett szerkezet önműködően végezheti. Ennél a szerkezetnél a (74) súlynak ke­rületén (75) fogak vannak alkalmazva, melyek valamely szabályozó szerkezetről működtetett és a (78) csap körül leng­hető két (76, 77) kilincsnek egyikével kapcsolódnak. Ha a szabályozó szerkezet a (79) rudat jobbra mozgatja, a (76) ki­lincs fog a (75) fogakkal kapcsolódni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom