63860. lajstromszámú szabadalom • Vasúti és más hasonló forgalom ellenőrzésére és szabályozására szolgáló berendezés

rendezés, a váltakozó áramot fejlesztő gép (110, 111) kapocsszorítóihoz kapcsolt (146, 147) kapocsszorítók, (144, 20, 22, 23) kontaktusok, (25) kapocsszorító, a helyben álló (1) áramkör főrésze, (5) ka­pocsszorító, (6, 7) kontaktusok és (10) kontaktus. A rajzokon ábrázolt regisztráló beren­dezés a folytonosan forgó (148) dobból és a forgatható (149) emeltyűből áll, amely utóbbi a (146, 147) mágnes fegy­verzete gyanánt van kiképezve és mozgá­sát a (148) dobra följegyzi. Ez áram hatásai: a riasztócsöngő meg­szólalása, a regisztráló berendezésnek és a vonaton alkalmazott más figyelmeztető berendezéseknek működtetése, végül a térközben tartózkodó két vonatnak a gőz­szelepek zárása által való megállítása. Az új berendezés tehát a jelzőőr által esetleg elkövetett hibákat kijavítja és 'regisztrálja. Ha a vonatok a jelzőőr tévedése követ­keztében álltak meg, a jelzőőr köteles­sége, hogy a vonatokkal telefonösszeköt­tetést létesítsen. Ugyanennek kell megtör­ténni, ha a vonat figyelmetlenség miatt megállott, mielőtt a (2) vonalat elhagyta volna. A telefonberendezés a három indukciós tekerccsel ellátott (150) jeladóból és - a (151) kettős hallgatóból áll, amelynek karjai a (9) dobra vannak szerelve és úgy vannak elrendezve, hogy a hallgató­nak függő helyzetéből való fölemelésekor a dob* elforog, miáltal a (153) lemez a (6) kapocsszorítót a (152) kapocsszorítóval és a (155) lemez a (23) kapocsszorítót a (154) kapocsszorítóval köti össze, ame­lyek közül a <(152) és (154) kapocsszorí­tók a (156) telefonjeladót és (156) telepet tartalmazó berendezéshez vannak kap­csolva úgy, hogy telefonközlések továb­bíthatók. A (151) jelfogó ezenkívül a jeladó áramkör oly két pontjához van kap­csolva, amelyek között az áram létesíté­séhez szükséges, elég nagy feszültségesés van. Ily módon a telefonberendezés köz­vetlen összeköttetésben áll az (5) és (25) kapocsszorítókkal úgy, hogy a jelzőőr a vonatokkal telefon útján érintkezhet. Magától értetődik, hogy a telefonberen­dezés helyett telegráfberendezést is al­kalmazhatunk a jelző berendezéssel kap­csolatban, amennyiben a jeladót Morse­berendezéssel helyettesítjük. II. A vonaton lévő berendezés. {2. ábra.) Első áramkör: A vonaton lévő berendezésnek első áramköre a (200) keretet vagy csévét fog­lalja magában, amely sok dróttekercse­léssel van ellátva, s ezek a kocsi belső ol­dalán vagy más alkalmas helyen vannak elrendezve. A (200) cséve kapocsszorítóit a (201) s (213) jelzik. Ezen áramkör a (201) kapocsszorítón és a (202) kontaktu­son vezet át, amely a (203) kontaktussal a (204, 205) hallgatódob által lemez útján van összekötve. A (203) kontaktus a (207) kereten lévő (206) kapocsszorítóhoz, in­nen pedig a (208) fegyverzeten, a (209) kontaktuson, a (16', 17') relétekercseken, a (210) kapocsszorítókon át a (211) kon­taktushoz van kötve, amelyet a (204) do­bon lévő lemez a (212) kontaktuson át a (213) kapocsszorítóval köt össze. Ezen áramkörön halad végig a váltakozó áram, miközben a vonat a helyben álló berende­zés főáramkörébe iktatott (114) résznél, az úgynevezett áramhelyreállítónál ha­lad el. Második áramkör: Ezen áramkört a (214) telep táplálja, amely telep a (215) elektromágnes-teker­cseléshez van kapcsolva és ez a (216) emeltyűt rendesen lefelé magához vonzza. Ez áramkör még a (33') relékontaktuso­kat tartalmazza. Ha ezen áramkörben váltakozó áram kering, akkor a (33') ru­gók között az érintkezés megszakad, mi­által a (215) mágnes áramtól mentesítte­tik úgy, hogy a (216) emeltyűt megfelelő ellensúly fölemelheti, ami a (217, 218) áramkör zárását eredményezi. Harmadik áramkör: Ennek útja a következő: (217, 219, 220)

Next

/
Oldalképek
Tartalom