63835. lajstromszámú szabadalom • Fluidumnyomással működtetett turbina

_ 2 — A (14) és (15) hajtólapátok részletrajza az 5. és 6. ábrán látható. A lapátok tetszésszerinti módon erősíthetők a hajtókerékre. A föltüntetett példánál a lapátok (16) talpaikkal a hajtókerék oldalába vágott hasítékokba vannak beillesztve, mely talpak a kerék peremének alsó oldalához fekszenek. A hajtólapátok két sora között az előrehajtó szakasz részére (17) vezetőszárnyak és a hátrahajtó szakasz részére (18) vezetőszárnyak vannak elrendezve, melyek a köpeny körül a szükséges darabon terjednek, hogy a különböző fúvókaszakaszokból kilépő gőzt visszairányítsák. Az (5) és (6) tengely végek alkalmas (19) és (20) csapágyakban vannak ágyazva, mimellett az (5) tengelyvég a (21) nyomótuskót tartja, hogy a rótorelem azon tengelyirányú nyomása kiegyenlítessék, melyet a (2) rótor egyik vége által tartott (22) kiegyenlítődugattyú nem egyenlít ki; ez a kiegyenlítődugattyú egy kúpos hornyolt tagból áll, mely egy labirinttömés egyik fele. A köpenynek furattal ellátott (24) részében egy megfelelő és ellentétesen hornyolt csészealakú (23) tag van elhelyezve, mely a labirinttömés másik fele. A (24) rész két egymással koaxiálisan elrendezett, különböző átmérőjű (25) és (26) peremmel bír, melyekben (27, 28) tömítőgyűrűk vannak elhelyezve, hogy a gőznek a (23) tag és a köpeny között való átlépése elkerültessék. A (23) tagban a két (27, 28) tömítőgyűrűcsoport között a (29) kamara van kiképezve, melyet a (31) csatorna a labirinttömítésnek egy közbenső (30) részével köt össze. A (31) csatorna olymódon van elrendezve, hogy a labirinttömítésből a (29) kamrába illanó gőz a (23) csészealakú testet rugalmasan a (32) ütközőhöz szorítja, mely a köpenyben van kiképezve. Ha a labirinttömítés két fele bármely oknál fogva egymáshoz nyomulnak, akkor a csészealakú fél a köpenyben szabadon foroghat, azonban rendes körülmények mellett gőzmentesen fekszik a köpenyhez a (27) és (28) tömítőgyűrűk alkalmazása következtében. A köpeny azon részein, melyeken a tengelyvégek átnyúlnak, megfelelő (33) és (34) tömítések vánnak alkalmazva. Ugy az előrehajtó, mint a hátrahajtó szakaszok részére való hajtókerék utolsó lapátsorából kilépő gőz a (35) kamrába halad. Ha az előrehajtó szakasz működik, akkor ez a gőz a dobon és a köpenyen elrendezett lapátok ós szárnyak között halad át. Ha ellenben a hátrahajtó szakasz működik, akkor a gőz a (35) kamrából a (36) szelepen át a (9) kipuffogásba halad, mely (36) szelep az előrehajtó szakasz működése közben zárva van. A turbinaköpeny egy (37) pótbevezetéssel van ellátva, mely a hajóoldalon lévő segédgépekből kilépő gőzt vezeti be. A (37) pótbevezetés a (38) szelepen át a (39) ponthoz vezet, mely az előrehajtó szakasz működése közben lényegében légköri nyomás alatt áll. A (39) pontnál a (37) vezetéken át belépő gőz a magasnyomású és a közbenső szakaszokon áthaladó gőzhöz adódik. A (38) szelep a (40) és (41) szegmentfogazások segélyével olymódon van a (36) szelephez kapcsolva, hogy a (38) szelep záródik, amikor a (36) szelep nyílik és megfordítva. A (38) szelep zárt állapotában a pótbevezetésen át belépő gőz a (42) kamrán át (4. ábra) a kipuffogásba és innét a kondenzátorhoz halad. Az elosztószelepek szerkezete, melyek egyike a 7. ábrán van föltüntetve, hasonló azon szelepszerkezethez, mely egy másik, a jelen szabadalommal egyidejűleg bejelentett szabadalmam leírásában van ismertetve. Az előrehajtó és hátrahajtó szakaszokhoz tartozó (10) és (11) elosztószelepek olymódon vannak a hajó kormányhídján lévő kormányos által működtetett (43) és (44) vezérművekkel (3. ábra) összekötve, hogy a turbina a kormányhídról a kívánt sebességgel előre vagy hátra hajtható. Hogy a vezérművek a hajó géphelyiségéből is működtethetők legyenek, a vezér művek egy (45) forgóm ótorral (2. ábra) köthetők össze, mely tetszésszerinti szerkezetű lehet és a (36) és (38) szelepeket olymódon működteti, hogy a hátrahajtó (11) elosztószelep nyitott álla-