63797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatoknak összeütközés ellenében való biztosítására

— 511 — neseken és az ezekkel párhúzamosan kapcsolt (96) ellenálláson átfolyó áram fordítva arányos az áramkörnek egész ellenállásával és a (41) jelző kontaktuson át záródó áramkör áramára normális áram gyanánt szolgál, a (214) fegyverzet pedig akként van beállítva, hogy ennél az áramnál, a (218, 219) kontaktusokra fekszik. Amikor a vonat a (42) jelző kontaktus fölött elhalad, az áram a (111) elektromágnestől a távolabb fekvő átkapcsolóhoz jut, hol a (63) ágyazó csapon ágyazott (62) fegyverzetet átállítja (14. ábra) úgy, hogy a (95) ellenállás h (60, 68) elektromágnesekkel párhúzamosan kapcsolódik. Minthogy a (95) ellenállás a (94) ellenállásnál kisebb, a (69, 71) és a (70, 72) áramzáróknak nyitott és a (75, 77) áramzáróknak zárt állapotánál bekapcsolt (60, 68) elektromágnesnek és a (94) ellenállásnak összes ellenállása is kisebb a (69, 71) és a (70, 72) áramzáróknak zárt állapotánál bepakcsolt (60, 68) elektromágneseknek és a (95) ellenállásnak összes ellenállásánál. Ebből az okból a (42) és a (44) fölfutási kontaktusokon át záródó áramkörökbe (23. ábra) a (92), a (47) fölfutási kontaktuson át záródó áramkörbe pedig a (93) kiegészítő ellenállás van beiktatva úgy, hogy a vonatnak a (41, 42, 43, 44, 46, 47) fölfutási kontaktusok fölött való elhaladásánál, mikor annak kontaktusgörgője az (50, 51) kontaktuslemezekkel érintkezik és az átkapcsolóknak (62) fegyverzetei akként mozdulnak el, hogy a vonatnak a (42) vagy a (44) fölfutási kontaktus fölött való elhaladásánál a távolabb fekvő átkapcsolónak (69. 71) és (70, 72) áramzárói nyílnak ki és (75, 77) áramzárója záródik, a (47) fölfutási kontaktus fölött való elhaladásánál pedig a közelebb fekvő átkapcsolónak (69, 71) és (70, 72) áramzárói záródnak és (75, 77) áramzárója nyílik ki, az ellenállások akként egyenlíttetnek ki, hogy a (183) elektromágnesen állandó vagy majdnem állandó erősségű áram folyik át, ami újabb biztosítéka a berendezés helyes működésének, míg a (175) áramforrás és az ehhez tartozó részek rendben vannak. Ily módon önműködően létesül a berendezésnek elektromos egyensúlya. A (92, 93) kiegészítő ellenállásoknak, a (94, 95) ellenállásoknak és a (60, 68) csévél-; ellenállásának nagysága akként van megválasztva, hogy a (92, 93) ellenállások necsak azt a "különbséget egyenlítsék ki, mely a (60, 68) elektromágneseknek a (64), illetve a (65) ellenállással való párhúzamos kapcsolásánál lép föl, hanem akkor is meggátolják a (183) elektromágnesen a megengedettnél nagyobb vagy kisebb erősségű áramnak átfolyását és így a (214) fegyverzetnek vagy a (214)- fegyverzetnek és a (220) karnak a vonat figyelmeztetését vagy megállítását előidéző elmozdulását, amikor a (60, 68) elektromágnesek nincsenek a (94, 95) ellenállásokkal párhúzamason kapcsolva vagy a helytelen (94, 95) ellenállással vannak párhúzamosan kapcsolva. Ha a vonat oly szakaszban mozog, amelynek egyik vagy mindkét átkapcsolójának (62) fegyverzete, a (67) elreteszelő fegyverzetnek valamely hibája miatt mozgásában meg van gátolva, a vonatnak a (42) fölfutási kontaktus fölött való elhaladásánál, annak következtében, hogy a távolabb fekvő átkapcsolónak (62) fegyverzete el nem mozdul és (69, 71) és (70, 72) átkapcsolói zárva maradnak, a vonatról kiinduló áram a (92) kiegészítő ellenálláson folyik át, amikor is a (183) elektromágnesen átfolyó áramnak erőssége nem elég ahhoz, hogy a (214) fegyverzetet az elektromágnes meghúzza és így az az áramkör létesüljön, mely a (160) áramvezető rúdnak elmozdulásánál a (67, 68) kontaktusoknál (20. ábra) • megszakított áramkörnek helyettesítésére szolgál, miért is a vészsíp megszólal. Épp így megszólal a vészsíp és ezenkívül az indító tolattyú is elzáratik és a fékek is meghúzatnak ha a vonat a következő (44) megállító fölfutási kontaktus fölött halad el (13. ábra). Ugyanezek a műveletek végeztetnek el, ugyanezen hatásoknak, a vészsíp megszó-