63797. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vonatoknak összeütközés ellenében való biztosítására

— 511 — neseken és az ezekkel párhúzamosan kap­csolt (96) ellenálláson átfolyó áram for­dítva arányos az áramkörnek egész ellen­állásával és a (41) jelző kontaktuson át záródó áramkör áramára normális áram gyanánt szolgál, a (214) fegyverzet pedig akként van beállítva, hogy ennél az áram­nál, a (218, 219) kontaktusokra fekszik. Amikor a vonat a (42) jelző kontaktus fölött elhalad, az áram a (111) elektro­mágnestől a távolabb fekvő átkapcsoló­hoz jut, hol a (63) ágyazó csapon ágya­zott (62) fegyverzetet átállítja (14. ábra) úgy, hogy a (95) ellenállás h (60, 68) elek­tromágnesekkel párhúzamosan kapcsoló­dik. Minthogy a (95) ellenállás a (94) el­lenállásnál kisebb, a (69, 71) és a (70, 72) áramzáróknak nyitott és a (75, 77) áram­záróknak zárt állapotánál bekapcsolt (60, 68) elektromágnesnek és a (94) ellenál­lásnak összes ellenállása is kisebb a (69, 71) és a (70, 72) áramzáróknak zárt álla­potánál bepakcsolt (60, 68) elektromágne­seknek és a (95) ellenállásnak összes el­lenállásánál. Ebből az okból a (42) és a (44) fölfutási kontaktusokon át záródó áramkörökbe (23. ábra) a (92), a (47) fölfutási kontak­tuson át záródó áramkörbe pedig a (93) kiegészítő ellenállás van beiktatva úgy, hogy a vonatnak a (41, 42, 43, 44, 46, 47) fölfutási kontaktusok fölött való elhaladá­sánál, mikor annak kontaktusgörgője az (50, 51) kontaktuslemezekkel érintkezik és az átkapcsolóknak (62) fegyverzetei ak­ként mozdulnak el, hogy a vonatnak a (42) vagy a (44) fölfutási kontaktus fölött való elhaladásánál a távolabb fekvő át­kapcsolónak (69. 71) és (70, 72) áram­zárói nyílnak ki és (75, 77) áramzárója zá­ródik, a (47) fölfutási kontaktus fölött való elhaladásánál pedig a közelebb fekvő átkapcsolónak (69, 71) és (70, 72) áram­zárói záródnak és (75, 77) áramzárója nyílik ki, az ellenállások akként egyen­líttetnek ki, hogy a (183) elektromágne­sen állandó vagy majdnem állandó erős­ségű áram folyik át, ami újabb biztosítéka a berendezés helyes működésének, míg a (175) áramforrás és az ehhez tartozó ré­szek rendben vannak. Ily módon önmű­ködően létesül a berendezésnek elektro­mos egyensúlya. A (92, 93) kiegészítő ellenállásoknak, a (94, 95) ellenállásoknak és a (60, 68) csé­vél-; ellenállásának nagysága akként van megválasztva, hogy a (92, 93) ellenállások necsak azt a "különbséget egyenlítsék ki, mely a (60, 68) elektromágneseknek a (64), illetve a (65) ellenállással való pár­húzamos kapcsolásánál lép föl, hanem ak­kor is meggátolják a (183) elektromágne­sen a megengedettnél nagyobb vagy ki­sebb erősségű áramnak átfolyását és így a (214) fegyverzetnek vagy a (214)- fegyver­zetnek és a (220) karnak a vonat figyel­meztetését vagy megállítását előidéző el­mozdulását, amikor a (60, 68) elektromág­nesek nincsenek a (94, 95) ellenállásokkal párhúzamason kapcsolva vagy a helytelen (94, 95) ellenállással vannak párhúzamo­san kapcsolva. Ha a vonat oly szakaszban mozog, amelynek egyik vagy mindkét átkapcso­lójának (62) fegyverzete, a (67) elreteszelő fegyverzetnek valamely hibája miatt moz­gásában meg van gátolva, a vonatnak a (42) fölfutási kontaktus fölött való elha­ladásánál, annak következtében, hogy a távolabb fekvő átkapcsolónak (62) fegy­verzete el nem mozdul és (69, 71) és (70, 72) átkapcsolói zárva maradnak, a vonat­ról kiinduló áram a (92) kiegészítő ellen­álláson folyik át, amikor is a (183) elek­tromágnesen átfolyó áramnak erőssége nem elég ahhoz, hogy a (214) fegyverze­tet az elektromágnes meghúzza és így az az áramkör létesüljön, mely a (160) áram­vezető rúdnak elmozdulásánál a (67, 68) kontaktusoknál (20. ábra) • megszakított áramkörnek helyettesítésére szolgál, miért is a vészsíp megszólal. Épp így megszólal a vészsíp és ezenkívül az indító tolattyú is elzáratik és a fékek is meghúzatnak ha a vonat a következő (44) megállító föl­futási kontaktus fölött halad el (13. ábra). Ugyanezek a műveletek végeztetnek el, ugyanezen hatásoknak, a vészsíp megszó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom