63783. lajstromszámú szabadalom • Állítószerkezet helyben működtetett kézi és autómatikus váltóhoz

csúcssin pontos fölfekvése minden körülmények között biztosítható. A találmány tárgyát tevő szerkezet első sorban egyidejűleg mozgó csúcssinekk^.l biró váltókhoz alkalmazható, illetve közvetlenül használható; alkalmazható azonban bizonyos szerkezeti kiegészítésekkel másféle váltókhoz is. Minthogy, amint említettük, a rögzítő szerkezet ellenállása akként van megszabva, hogy az a fölhasításnál utánaenged és a szerkezet az átfordítást biztosítja, a találmány tárgya különösen alkalmas oly közúti' váltókhoz, melyeknél váltó állítása önműködően, fölhasítással is történik. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának négy foganatosítási alakja van vázlatosan föltüntetve. Az 1. ábra az állító és rögzítő szerkezet egyik foganatosítási alakjának oldalnézete, a 2. és 3. ábrák a rögzítő szerkezet további foganatosítási alakjának egy részét mutatják, a 4. ábra az állító- és rögzítőszerkezet egy másik foganatosítási alakjának oldalnézete, az 5. és 6. ábrák a váltó jelzőtárcsájának, jlletve lámpájának mozgató szerkezetét mutatják oldal, illetve fölülnézetben. Az 1. ábrán föltüntetett szerkezetnél a váltó az (1) csavarral szabályozható öszszekötőrúd segélyével van a (2) himbával összekötve. A (2) himba egyik (3) karja csavarmenettel van ellátva a váltó löketének szabályozhatása céljából, míg a (4) karjában az (5) reteszelő kampó van forgathatóan ágyazva. Az (5) reteszelő kampó fogas szegmensek révén kapcsolódik a (6) kézi emeltyűvel, mely a (7) súlykörtével van megterhelve. A (19) tengelyen ezen kézi emeltyű szilárdan, a (10, 13) tárcsák pedig lazán vannak elrendezve. Az (5) reteszelő kampó (8, 9) nyúlványai a föltüntetett módon a (10) tárcsa (11) kivágásaival kapcsolódhatnak. A (10) tárcsa szilárdan van összekötve a (13) bütykös tárcsával, mely a (14) bütykökkel bír; ezekhez támaszkodnak a (15) rúgó hatása alatt álló (17, 18) tárcsák. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál rúgó helyett a (16) súly van alkalmazva, mely könyökemeltyűk közvetítésével éppen úgy a közép felé szorítja a két (17, 18) tárcsát, mint az 1. ábrán látható (15) tekercsrúgó. A 3. ábra szerinti alaknál a (17, 18) tárcsák lemezrúgó hatása alatt állanak szögemeltyűk közvetítésével. Az ismertetett szerkezet működése a következő: A váltó átállítása céljából a (6) kézi emeltyű az (x) nyíl (1. ábra) irányában elmozdítható. Az elmozdítás kezdetén ezen emeltyű a fogaskerék áttétellel először az (5) reteszelő kampót forgatja ki a (10) tárcsa (11) kivágásából, Aiindaddig, míg a reteszelő kampó (8) nyúlványa a (10) tárcsa kerületéhez nem szorul. E pillanatban veszi kezdetét a váltó átállítása, miközben az (5) kampó a (10) tárcsa kerületén csúszik. Amikor a csúcssin a másik végállását elérte, akkor a (8) nyúlvány érkezik a (10) tárcsa (11) kivágásahoz, a súly hatása alatt abba befordul és a váltót ismét elreteszeli. Ha a váltó az 1. ábrán föltüntetett állásban fölhasíttatnék, akkor az (1) rúdra okozott nyomás átadódik a (4) karra, az (5) kampóra és ennek (9) nyúlványa révén a (10) tárcsára, illetve a (13) bütykös tárcsára, mely bütykös tárcsa a (15) rúgó hatása ellenében elfordúí; a félálláson túl a rugók nagy erővel hatván a (13) bütykös tárcsára, a váltót biztosan átfordítják A 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alak a következő: Az (1) szabályozható összekötőrúd ismét szabályozható emeltyű útján van a (3) himbával összekötve. A (19) tengelyen szilárdan van fölerősítve, a (6) kézi emeltyű, mely a (7) körtével van megterhelve. A (6) kézi emeltyű négyágú: egyik ágán ül a (7) súlykörte, (5) nyúlványa a váltó átállítására szolgál, (8) illetve (9) nyúlványai segélyével pedig a váltót a végállá-