63697. lajstromszámú szabadalom • Tégla-, fazekas és hasonló árúk égetésére és efféle célokra való kemence

kanna szomszédos oldalrészeinek alakját, lapos vízszintes (12) lemezek vannak elhelyezve, melyek a hevítendő árú fölvér telére szolgáló hidat alkotják. Ezen híd fölött további (13) vízszintes lemezek vagy (13) hidak lehetnek elrendezve, további árú fölvételére, ahol is az egyes (12, 13) lemezek között hosszirányú (14) hézagok vannak, melyek a (9) függélyes csatornáknak felelnek meg és ezek fölött vannak elhelyezve. Amint ez az 1. ábra szerint harántmetszetben látszik, a kemence (14) oldalfalai magasságuk legnagyobb részében fölfelé összefutnak, fönt pedig kis görbületü (15) ívvel vannak lezárva. Az oldalfalak alsó (14a) részei pedig többé-kevésbbé a kemence feneke fölé futnak össze, hogy megkönnyítsék a levegőnek az (1) hevítőkamrák körül való keringését, valamint az árú között és a (9) csatornákon át is. Az ismertetett szerkezetnél a kemencében lévő levegő a vezetett és az (1) hevítőkamrák falai által kisugárzott hő által melegíttetik, mely levegő kénytelen a kemencék hevítőkamrái és falai között, azután pedig az árú fölött és között egyenletesen keringeni, végül pedig a (9) csa-i tornán át, függélyes irányban lefelé száll és a vízszintes (5c) csatornán ál a hevítőkamrák alá áramlik, ahonnan újra fölfelé vonul a kamra- és kemencefalak között, amint ezt az 1. ábra szerint nyilak is jelzik. Egyidejűleg pedig a hevitőkamrák belső és fölső oldalai meleget sugároznak ki, mely. a (12) hidak alsó oldalait éri, a fönt említett cél elérésére. Minden egyes (1) hevitőkamra (16) szegmensekből építhető föl, melyek széleikkel össze vannak rakva és megfelelő (17) székekre vagy támaszokra vannak ráhelyezve. Ezek a (17) támaszok úgy vannak elrendezve a (18) fenék fölött, a (3) csatorna két oldalán, hogy alattuk (11) légcsatornák keletkeznek. Minden (1) kamra célszerűen három homorú-domború szegmensből van összetéve, ahol is az egyik szegmens alkotja a feneket, a másik kettő pedig a hevitőkamra két oldalfalát, ahol is harántmetszetben a kamra közelítőleg háromszög harántmetszetű, természetesen kifelé domború fölületekkel. Mindhárom szegmensnek szomszédos élei célszerűen úgy vannak elrendezve, hogy egymásba kapcsolódnak úgy, hogy egymást oldalas elmozgásbari gátolják. Ezen célból az alsó szegmens illesztő fölületei derékszögű (19) hornyokkal vannak ellátva, melyekbe az oldalas szegmenseknek alsó illesztő fölületein elrendezett megfelelően alakított (20) kiszögelései vagy karimái nyúlnak. Az oldalas szegmensek fölső illesztő fölületei (21) síkjaikkal egyszerűen egymásra vannak helyezve és az összeköttetést (22) födőszalag védi, mely harantmetszetben célszerűen félholdalakú és a szegmensekkel gyakorlati ércelemben véve gázáthatlan kapcsolatot alkot, amennyiben homokkal megtölthető. A (16) szegmensek célszerűen hornyolt fölületüek, ahol is a hornyok a hevitőkamrák hosszirányához képest harántirányban vannak elhelyezve, mimellett nemcsak nagy melegabsorbeáló és kisugárzó íölületeket alkotnak, hanem lehetővé teszik, hogy a szegmensek vékonyfalúak legyenek. A szegmenseknek hosszban egymáshoz csatlakozó (16a) végei egymásba illeszkednek (6. ábra), pl. úgy, hogy a szomszédos végek egymást átlapolják. Egy másik foganatosítási alaknál az égési- vagy hevitőkamrák ívelt, még pedig kör- vagy megfelelő más harnnlmetszetű csövek sorozatából vannak összetéve, mely csövek hosszirányában vékony hasíték vonúl végig, mely bizonyos mélységig behatol a kamra falába ügy, hogy hosszirányú gyöngített sáv keletkezik. Ezen elrendezés folytán' a kamra falának minden törése, mely a hő hatása alatt történő kiterjedés vagy összehúzódás folytán föléphet, a gyöngített sáv mentén megy végbe. Hogy megakadályozzuk a levegőnek vagy meleg gázoknak a törési helyen át a kemencébe való áramlását, a hevitőkamra, a . hasíték fölött, kívül hosszirányú födővel vagy zárral van el-