63697. lajstromszámú szabadalom • Tégla-, fazekas és hasonló árúk égetésére és efféle célokra való kemence

Játva, mely a kamrával gázáthatlan kapcsolatot alkot. A hevítőkamrának ezen el -rendezése a 7. ábrában van föltüntetve, ahol (24) jelöli a kamra fölső oldalának bizonyos darabján végigmenő hosszirányú hasítékot és (25) annak födőjét Vagy zárát. A (24) hosszhasíték, amint ez a rajzból is kitűnik, bi/onyos mélységig behatol a kamra falába. A (25) iödő vagy zár homorú csatorna keresztmetszetével bírhat; a födő hosszélei a (26) csatornákban vannak elhelyezve. Ezek a csatornák a hasíték két oldalán képezhetők ki magában a kamrában, de célszerűen a kamra falából kiszögelő (26a) hosszbordák útján képezhetők. A födő vagy zár alá itt is homokot Vagy efféle anyagot tölthetünk, gázáthatlan zárás létesítése céljából. Szükség esetén a hosszhorony a kamra egész falán végig is vonulhat, ahogyan ezt a 8. ábra mutatja. A most ismertetett égési- vagy hevítőkamra tetszőleges hosszúságú lehei és keresztmetszete, kör-, ovális, négyszög-, háromszög- vagy más harántmetszetű is lehet, hosszhoronnyal, hasítékkal, bordával. vagy effélével a fölső oldalán. A 7—8. ábrákban föltüntetett példáknál a kamrák körharántmetszetűek. Az így szerkesztet kamrák célszerűen az előbb leírt módon szerkesztett égési kamrák hosszirányú toldata vagy toldatai gyanánt szerepelnek. Ezen kamrák bizonyos. esetekben tulajdonképeni égési kamrák gyanánt is szolgálnak, szintúgy azoknak toldatai gyanánt is, amikor csak hevítőkamrák szerepét játsszák. Az ismertetett- szerkezetek bármelyikénél a hevítő- vagy égési kamra falát aránylag vékonyra méretezzük, hogy hatályos melegközlést tegyen lehetővé és emellett szilárd is legyen. Emellett sem akkor, amikor a kamra a hasíték mentén kiterjedés folytán törik, sem pedig akkor, amikor a hasítékot már eredetileg is az egész lal vastagságában képeztük ki, a levegő Kiáramlását meggátolja a hasíték fölött, vagy azzal szemben elrendezett födő, vagy más hasonló zárószerv. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kemence, főleg tégla-, fazekas- és hasonló áruk égetésére, jellemezve azáltal, hogy az égési kamrák és a hevítendő árút hordó kocsi, vagy kocsik mindegyike úgy vannak építve és viszonylagosan elrendezve, hogy az árú a kemence fölső részében foglal helyet az égési kamrák fölött, illetve főleg azok fölött és hogy a hevítőkamrák külső falai és a kemecefalak között fölhevített meleg levegő a kemence fölső részébe vonul és az ott lévő árú fölött és között áramlik, azután pedig a kocsiban külön e célra elrendezett csatornákon át leszáll, végül pedig a hevítőkamrák alatt ezeknek külső oldalaihoz áramlik, hogy újra fölhevítessék és keringését megismételje, míg a hevítőkamrák belső és fölső oldalai által kisugárzott meleg nagy részben a kocsin lévő hídnak vagy főhídnak alsó oldalát melegítik. 2. Az 1. alatti igényben védett kemencének egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kocsi fölső része harántirányú falak sorozatából van összetéve, melyek hosszirányban tagolva vannak és kpzépső részeiken függélyes hosszfalak útján vannak egymással összekötve, melyek maguk között alsó részeiken vízszintes csatornákkal közlekedő függélyes légcsatornák sorozatát alkotják. 3. Az 1—2. alatti igényben védett kemencének egy foganatosítási alakja, jellemelve azáltal, hogy a kocsi fölső részét alkotó harántirányú falak a hosszfalak fölvételére függélyes hornyokkal vannak ellátva és különböző szélességű sorokbán vannak elrendezve oly célból, hogy a hevítőkamrák szomszédos oldalrészeinek görbületét kövessék, ahol is a legfölső harántirányú fal lemezeket hord az árú számára való híd létesítésére (1—5. ábra). 4. Az 1. alatti igényben védett kemencének egy foganatosítási alakja, jelle-