63634. lajstromszámú szabadalom • Távkormányzószerkezet egy működtetőkötéllel szénafölvonók és hasonló szállítóberendezések számára

bizonyos szögig elbillenthető. Az (u) emelőt az (m) emelővel egy (v) csuklós kar köti össze. Ha a (p) működtetőkötelet meghúzzuk, úgy előbb az (o) oldóemelő az (r) emelőről az (s) emelőig megemeltetik és ezáltal az (n) kilincs kikapcsoltatik. Azután az (m) emelő és vele együtt a (b) emelő, valamint az (u) emelő is megemeltetnek, anélkül, hogy a (b) és (u) emelők egymáshoz viszonyított helyzete megváltoznék. Csak ha a (b) kormányzóemelö legíölsőbb helyzetében ért, emelkedik külön tovább fölfelé az (u) emelő és ezáltal a (t) csapban fölfelé irányított nyomatékot hoz létre, amely a súrlódókapcsolás működtetéséhez szükséges nyomást idézi elő. Ha a (p) működtetőkötelet hirtelen elbocsátjuk, úgy az emelőszerkezet önműködőlég dolgozik tovább. Ugyanis a (q) rúgó az (o) oldóe'melőt és a (p) müködtetőkötelet gyorsabban húzza vissza, mintsem hogy az (m) és (u) emelők sülyedhetnének úgy, hogy az (n) kilincs a (d) billenőemelőbe belekapaszkodik és ezáltal az (m) és (u) emelők további lefelé való mozgását gátolja. A bekapaszkodáshoz szükséges idő alatt ezen emelők mindenesetre kissé lefelé mozogtak, azonban csak oly csekély mérvben, hogy az (u) emelő a (t) csapban még mindig ugyanazt a fölfelé irányúló nyomatékot hozza létre, amelyre a (b) kormányzóemelőnek szüksége van, hogy az emelőszerkezetet folytatólagosan is a föltekercselésre tartsa beállítva. Ha azután a teher a kellő mérvben, vagyis a kellő magasságra föl van emelve, és azt sülyeszteni kell, úgy a (w) teherhorog a (k) ütközőtömbnek ütközik, azt megemeli és ezáltal az (i) súlynak sűlyedését és a (h) kilincs kikapcsolását idézi elő. Most a (d) billenőemelő az (m, u, b) emelők súlyának hatása alatt elfordulhat mindaddig, míg az (e) ütközőrúgó a (g) ütközőnek nem ütközik. Az ütközőrúgó az eközben föllépő lökést fölveszi és az (ni, u) emelöket, valamint a (b) kormányzóemelőt nemhagyja azok legmélyebb helyzetéig alásülyedni, hanem utóbbit egy középső helyzetben fogva tartja, mely helyzetben a kormányzóemelö az emelőszerkezet dobját letekercselésre szabadon bocsátja. Ilykép a teherhorog alásűlyedhet, míg a teher a földre nem ér, amikor a szerkezet nyugalomba jön. A fölvonószerkezet önműködő munkáját tehát olykép indítjuk meg, hogy a működtetőkötelet erősen meghúzzuk és azután hirtelen szabadon bocsátjuk. Ha ellenben a fölvonót kézzel, tehát nemi önműködőlég akarjuk működtetni, úgy a hirtelen szabadon bocsátás elmarad és a kötelet a kézben tartva lassan engedjük utána. Ha már most a működtető kötelet erőteljesen meghúzzuk, úgy a teherkötél a dobra föltekercselődik, ha a működtetőkötelet kevésbé erőteljesen húzzuk, úgy a teherkötél letekercselődik, ha pedig a (p) müködtetökötelet egészen utána engedjük, úgy az emelőszerkezet megáll. A (p) működtetőkötél lassúbb utánaengedésénél ugyanis a (q) rúgó nem jöhet működésbe, minthogy az (m, u) és (b) emelők elég időt nyernek az alásűlyedésre. Az (o) oldóemelő ennélfogva fölső helyzetében marad meg, és az (n) kilincs tartósan kikapcsolva marad úgy, hogy az (m, u) és (b) emelők egyszerűen követik a működtetökötél mozgását és a (d) billenőemelőtől egészen függetlenül mozoghatnak föl- és lefelé. Amint a müködtetökötelet újból megragadjuk és ezáltal az (o) oldóemelőt megemeljük és az (n) kilincset kikapcsoljuk, a (d) billenőemelő az (e) ütközőrúgó hatása alatt ismét kezdeti helyzetébe billen vissza. Ha a (w) teherhorognak a (k) tömbhöz való ütődése által nem az emelőszerkezet visszafelé futását, hanem csupán a tehernek megemelt helyzetében való fogvatartását akarjuk elérni, úgy ezt az (e) ütközőrúgó befelécsavarolása által eszközölhetjük. Ekkor ugyanis a (d) billenőemelő nagyobb szög alatt billenhet el és a (b) kormányzóemelő legmélyebb helyzetébe juthat. Természetszerűleg egyes szerkezeti ré-