63387. lajstromszámú szabadalom • Távgépírókészülék

— 1 i -dik és az (52, 53) helyen zárja a föladó­nál a mozgató áramkört, mire a mótor járni kezd és forgásba hozza a (38) elektromágnest. A (17) emelő átfordításával egyidejűleg a (19) kontaktus kilép az (50, 51) kon­taktusok közül (1. ábra), miáltal a föladó­nál a vonaljelfogó kikapcsolódik s a helyi jelfogó bekapcsolódik a vonaltelep árami körébe, míg a fölvevő vonalj elfogó ja a föladó helyi jelfogóján át bekapcsolódik a vonaltelep áramkörébe (10., 11. ábra). A kezdő billentyűnek és a távgépírás közben működésbe lépő többi billentyű­nek leütése folytán a (3) fog a (14) alsó kontaktusfésűvel is érintkezésbe jut, mi­által a kapcsolótelep bekapcsoltatik. (8. ábra.) A föladó forgásban lévő (38) mág­nesén áram fut át, mire az magához húzza a (32) horgonyt, mely ezután vele együtt forog és egyúttal a (23) mutatót is forgásba hozza úgy, hogy annak (26) feje a (20) tárcsa (21) kontaktuslapjai fölött csúszik. Természetesen a (27) mutatóten­gelyt a mótortengellyel nemcsak a leírt elektromágneses kapcsolóval, hanem pl. egy helytálló (38) mágnessel is lehetne összekötni. A (32) horgony elmozdulása következ­tében a föladó helyi jelfogójának (46) j emelője zárja a vonaljelfogó-áramkört, mely csak ezen a helyen volt megszakítva (10. és 11. ábra). A fölvevő vonaljelfogó­' jának (62) elektromágnesén ezáltal áram fut át, mire az magához rántja a (63) hor­gonyt úgy, hogy ennek (59) kampója el­bocsátja az (58) emelőt. Ez utóbbinak (57) kontaktusa aztán a (61) rúgó feszítő­erejének engedve ráfekszik a (60) kontak­tusra s ezáltal zárja a fölvevő mozgató áramkörének (56) mellékágát, míg az (58) emelő (54) kontaktusa érintkezésbe jutva a (70) kontaktussal a fölvevő író áram­körének az utolsó billentyűn átmenő (71) ágát zárja s végül a (63) horgony (55) kontaktusa a fölvevő kapcsoló áram­körének (65) ágát zárja a (67) kontak­tusnál. A fölvevő mozgató mellékáramkörének zárása folytán a mótor és a (38) üreges mágnes forogni kezd. Ha a föladó gép va­lamely billentyűjének lenyomása követ­keztében a fölvevőnél a kapcsoló mellék­áramkör záródik, akkor a fölvevő (38) elektromágnesén áram fut át, miáltal az magához húzza a (32) horgonyt, mely utóbbi viszont a (23) mutatót a (26) mu­tatófejjel együtt elfordítja a (21) kontak­tuslapok fölött. Mint azt a kapcsoló áramkör részletes leírásánál láttuk, ha a föladó gépen írás közben a billentyűket leütjük és a (26) mutatófej azon (21) kontaktus fölé ér, mely megfelel a leütött billentyűnek, a kapcsoló áramkör azonnal megszakad, a (32) horgony eltávolodik a (38) elektro­mágnestől és megakad a szemközti fog­koszorúban. A föladó (26) mutatófeje te-i hát állva marad a leütött billentyűnek megfelelő (21) kontaktus lap fölött. Azon­ban a mutatófejnek a fölvevőnél is azon (21) kontaktuslap fölött kell megállania, amely a leütött billentyűnek megfelel, s ez utóbbinak viszont egyeznie kell a föl­adónál leütött billentyűvel. Ezt azáltal ér­jük el, hogy mikor a föladónál a (38) mág­nes elbocsátja a (32) horgonyt, akkor a föladó helyi jelfogójának (46) emelője eltávolodik a vonalj elfogó áramkörének (48) kontaktusától s ezáltal ezen áram­kört megszakítja. Ennek folytán a fölvevő vonalj elfogójának (62) elektromágnese el­veszti mágnességét, a (66) rúgó a (63) hor­gonyt nyugalmi helyzetébe hozza vissza, mire az (55) kontaktus eltávolodik a (67) kontaktustól s a fölvevő kapcsoló áram­körét megszakítja. Ezáltal tehát a fölvevő (38) elektromágnese is elveszti mágnessé­gét, elbocsátja a (32) horgonyt, mely azon­nal megakad a szemközti fésűben úgyj, hogy a (26) mutatófej ugyanazon (21) kontaktuslap fölött marad állva, mint a föladónál. Ha a fölvevőnél a (32) horgony eltávo­lodott a (38) elektromágnestől, akkor a fölvevő helyi jelfogójának (33) tárcsája szabaddá teszi a (46) emelőt, mely a (45) rúgó behatására érintkezésbe jut a (47)

Next

/
Oldalképek
Tartalom