63293. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére vagy nyomás ellenében való mozgatására

fégszelep; két (6) kibocsátási szelep és két (7) visszacsapó szelep van alkalmazva. A föltüntetett foganatosítási alaknál az égési anyag a kamrának belső terébe bocsáttatik be; de éppúgy bocsátható az be a kamrának külső terébe vagy tereibe is azáltal, hogy az (5) szelepeket befelé nyithatóknak készítjük, amikor is a (9) szelepek a belső térbe nyílhatnak. A jelen ^alálmány nagyban megkönynyíti úszóknak, dugattyúknak vagy hasonló szerkezeti elemeknek az égési gázok és a folyadék között való alkalmazását, mely elrendezést a 10. és 11. ábrák kapcsán fogunk ismertetni, mely ábrák a megfelelő berendezéseknek függélyes metszeteit láttatják. Ezen esetekben általánosságban ajánlatos az égési kamrát két vagy több hengeralakú részre elkülöníteni, melyek fölső részükön vannak egymással összekötve úgy, hogy az égés az így kiképezett kamrának összes részeibe kiterjed. A 10. és 11. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakoknál az egész kamra két hengeralakú részre oszlik, melyek az (I) és (2) részkamrákat képezik, melyek egyetlen kamra gyanánt működnek ugyanolyan módon, a hogy az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) és (2) terek. 10. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) és (2) részkamrákban a vékonyfalú és légmentesen zárt (10) és (II) fémúszók mozognak. Előnyös ezen úszókba rugalmas fluidumot oly nyomásra komprimálni, mely a munkát a Végző ciklusnak szándékolt robbanó nyomásával egyenlő, minek folytán az úszó, vékony fala dacára sem törik azon külső erőknek behatására, melyeknek ki van téve. Az (1) részkamrában vagy a j kamra körül az (5) bebocsátási szelepek gyűrűje van elrendezve, mely szelepek közül a rajzon kettő látható; a (2) részkamrában vagy a kamra körül pedig a (6) kibocsátási szelepek gyűrűje van elhelyezve, mely szelepsorok a kívánt szintekben vannak elhelyezve. A kiömlés számára egy vagy több (7) nyomó szelep szolgál. A föntiekből kitűnik, hogy ha az (1) és (2) részkamrákíban a folyadék az expandáló gázok nyomása következtében sülyed, a folyadék először a (6) szelepeket, azután az (5) szelepeket teszi szabadokká. A további mozgásakor az égési anyagkeveréknek egy töltése az (1) kamrába jut, míg a (2) kamra égési termékekkel megtöltve marad. Ha már most üzemi viszonyok olyanok, hogy a kifelé mozgó folyadékoszlop a (10) és (11) úszókat a 10. ábrában látható helyzeten alább sülyesztené, akkor ezen úszókat pl. a (12) gumigyűrűkből álló rugalmas ütközők állítják meg ezen helyzetükben, melyek (13) szögvasakra vannak szerelve, amelyek közül csak a legalsó van az égési kamrához erősítve. A (10) és (11) úszókat megállító ütközők a folyadékoszlopnak további mozgását sem gátolják meg, minek folytán szívás létesül, mely közben a (14) csövön át a (15) kamrába új folyadék áramolhatik be, mely a (16) folyadékbebocsátási szelepeken át a csőben kifelé mozgó folyadékot követi. Mikor a folyadékoszlopnak lefelé irányult lökete megkezdődik, a (16) szelepek zárva vannak, a mikor iSj minthogy a folyadék a kamrában emelkedik, a (10) és (11) úszók fölfelé szoríttatnak. Ennek folytán az égési termékek a (6) szelepeken távoznak és végül az (1) és (2) kamráknak fölső részében lévő új égési keverék komprimáltatik. Minthogy az (1) kamrában lesz a legdúsabb égési anyagkeverék, azért ezen kamrának fölső részén van elrendezve a (17) elektromos gyertya. Ha a folyadék szine elég magas, az úszók fölfelé mozgásának első része a ( (16) szelepeken beáramló és a kamrákban emelkedő folyadéknak tulajdonítható; ez az emelkedés akkor fog beállni, a mikor a belépő folyadék fölöslegben! van jelen ahhoz a folyadékmennyiséghez képest, mely megkívántatik, hogy a kifelé mozgó folyadékoszlopot kövesse. Ha szükségesnek mutatkozik az expan-