63293. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok emelésére vagy nyomás ellenében való mozgatására

dáló gázoknak tényleges nyomását növelni azáltal, hogy azok oly nyomásnál távozzanak, mely egy légköri nyomásnál nagyobb, akkor az úszók egyikével, a mikor az a kívánt szintre alászáll, a (6) szelepet tetszőleges szerkezet segélyével nyittatjuk. így pl. a (11) úszó a rúgó behatása alatt álló (18) emeltyűt működteti, mely a kétnyílású (19) csapot nyitja. Ezen emeltyű segélyével a (20) és (21) csöveken át, a (23) hengerekben működő és a (6) kibocsátási szelepeknek száraihoz erősített (22) dugattyúkhoz komprimált levegőt bocsáthatunk. A (11) úszó alászállva a (18) emeltyűt a fölső vagyis szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetbe hozza, mely helyzetben a kétnyílású csap a (22) dugattyúk mögött lévő teret a küllevegővel köti össze úgy, hogy a (6) szelepek az expandáló gázok nyomása folytán nem záródhatnak. A (11) úszónak további lefelé való mozgása folytán a (18) emeltyű alsó helyzetébe sűlyed, a mikor is a komprimált levegő a (22) dugattyúkra hat, és a (6) szelepeket, az (1) és (2) kamrákban ekkor uralkodó nyomás ellenében nyitja. Az égési termékek ekkor addig áramlanak ki, míg a légköri nyomás el nem éretik, a mikor is először; levegő, azután égési anyagkeverék szoríttatik be az (1) kamrában az (5) szelepeknél célszerűen mélyebben elrendezett szelepleken át. Amikor a (11) úszó emelkedik, a (18) emeltyű fölső helyzetében mozog, amikor is a (22) dugattyúkra ható nyomás csökken és a (6) szelepek az eimelkedő folyadék behatására záródnak. A 11. ábrában egy, a jelen találmány szerint szerkesztett szivattyú van föltűntetve, melynél a 10. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál alkalmazott (10) és (11) úszók dugattyúkkal vannak helyettesítve. Ezen esetben a dugattyúk két (24) és (25) részből állnak, melyek pontosan illeszkednek azon hengerekbe, melyekben mozognak és melyek a (26) szárak segélyével vannak egyesítve. A (28) tömszelencéken átjáró (27) rudak az égési kamrákban lévő (29) dugattyúval vannak összekötve, mely a légmentesen elzárt (30) kamrában működik. A (26) szár oly1 hosszú, hogy a fölső (24) dugattyúk az égési kamráknak csakis azon részeiben működnek, melyeket a folyadék nem nedvesít meg, minélfogva a dugattyúk hatásosabban kenhetők meg olajjal. A 11. ábrában azonban a (24) és (25) dugattyúk közti távolság nincsen oly nagynak föltüntetve, hogy ezen követelményeknek! megfelelni lehessen. Ebben az esetben azonban az alsó (25) dugattyú a kamrák falairól a folyadékot le fogja súrolni úgy, hogy ezen folyadék a (31) visszacsapó szelepen fog kifolyni, mely szelep folyadékzár alatt áll. Miként az előbbi foganatosítási alaknál, úgy itt is az (5) bebocsátási szelepek és a (6) kibocsátási szelepek vannak alkalmazva, mely utóbbiaknak részletrajza a (12) és (13) ábrákban van föltüntetve. A dugattyúknak a 10. ábrában föltüntetetí helyzetében az (1) és (2) kamrák fölső részében komprimált égési anyagkeverék van jelen, melynek meggyújtása és expanziója folytán a dugattyúk lefelé mozognak, miáltal a (25) dugattyúk alatt lévő folyadékot lefelé és az összekötő csőbe kifelé szorítják, s így az ezen csőben lévő folyadékoszlopot mozgásba hozzák. Amikor a (2) kamrában lévő dugattyú alsó oldala a (32) nyílásokon elhaladt, a (6) szelepek a kamrában uralkodó nyomás folytán (33) fészkeiken (12. ábra) zárt helyzetben maradnak. Mihelyt azonban az expanzió a légköri nyomást elérte, a (6) szelepek vagy rugóik hatása alatt vagy szívás folytán megnyílnak és a dugattyúknak további lefelé és az aztán következő fölfelé való mozgása alatt nyitott helyzetben maradnak mindaddig, míg a (24) dugattyúknak fölső oldala a (32) nyílásokat ismét nem zárja. További mozgás által a két dugattyú fölött lévő égési anyag komprimáltatik, amikor is a (6) szelepekre ható növekedő nyomás, mely szelepeknek tányérjai köralakú vezetékekbe illeszkedő szárakkal