63287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szivattyú berendezés folyadékoknak befecskendezése mellett való emelésére

ternyi hosszára, úgyszintén a lég vezetőcső átmérőjének minden -centiméterére körülbelül V» atmoszférát vagy ennél valamivel többet számítunk. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának több kiviteli alakja van föltüntetve. De lehet a találmányi gondolat megtartásával még más kiviteli alakot is előállítani. Az 1. és 3. ábrák jelen találmány alkalmazását mutatja csöves kútaknál; a 2. és 4. ábrák pedig pöcegödröknél, vagy igen nagy csőátmérőjű kútaknál, vagy ciszternáknál alkalmazva mutatják be a találmányt; az 5—16. ábrák részleteket mutatnak, míg. a 17. ábra a találmány alkalmazásának sematikus összeállítási rajza; a 18—36. ábrák különböző részletekre vonatkoznak, melyek későbben tárgyaltatnak. Az (1) cső az alsó végén zárt szívóvezetéket képez az egyik szivattyú számára. A víz a cső alsó végén, az ott elrendezett nyílásokon keresztül léphet be és a csőben fölemelkedhet. A cső fölső végére a légmentesen záró (2) süveg van megerősítve, melybe (3) cső légmentesen van beillesztve és ez (4) szeleppel, pl. golyószeíeppel, gyűrűszeleppel vagy valamely más tetszésszerinti alakú szeleppel van ellátva. A (3) csőben, annak alsó végénél ül a mindkét végén nyitott, kis (6) befecskendező cső, amely a rövid (5) csőtoldat segélyével van a (3) csőhöz erősítve. Az alsó végén nyitott (3) cső fölső végén az egy-, két- vagy többhengerű (7) szívószivattyút hordja. Ezen szivattyú helyett alkalmazható forgó vagy ide-oda menő szivattyú vagy más hasonló is. Hasonló módon lehet a levegő benyomására szolgáló (8) nyomószivattyú is egyszerű vagy kettős működésű és (9) szélkazánnal lehet azt ellátni. Lehet egy bizonyos nyomás alatt nyíló szelep is alkalmazva, valamint (11) vezetékcső (1. ábra), amely a többé vagy kevésbbé sűrített levegőt az (1) és (3) cső közterébe bevezeti. A (3) csőnek a (12) nyaka fölötti rövid szakaszban valamivel nagyobb átmérője van s ezen szakaszban végzi játékát a (4) golyós szelep. Ha már most ezen 1. ábrabeli elrendelésnél a szivattyúkat működésbe hozzuk, akkor a (9) szivattyú a (11) csövön keresztül levegőt vagy gázt nyom be az (1) és (3) csövek közötti térbe, ahonnét ez az (5) csőtoldaton (6) befúvócsövön át benyomul a (7—7) szivattyú által fölszívott vízoszlopba és ebben szétomolva a vízoszlop faj súlyát csökkenti és ar«.iak a rendesnél nagyobb magasságba való fölszívását teszi lehetővé. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (13) cső (hasonlóan, mint a (3) cső az 1. ábránál) egy bő (14) cis/teroECSÖbe nyúlik. A sűrített levegő a (13) cső belsejébe a (15) csövön keresztül vezettetik be, mely a (16) cső segélyével a nyomószivattyúval van összekötve, míg a (13) cső feje a folyadék fölemelésére szolgáló szívószivattyú van összekötve, amint az már a (3) csőre vonatkozólag az 1. -ábránál ismertetve lett. . A (15) és (16) csövek helyett a visszahajlított (18) cső is alkalmazható, amint ez a (17) csőre vonatkozólag föl van tüntetve. Ezen utóbb leirt kiviteli alak o'y módon működik, hogy a szivattyúk megiitdítása után a szívószivattyú íöl;rncii a vízoszlopot a (13) és (17) csövekben, miközben a nyomószivattyú sűrített U v^gőt nyom a (15), illetőleg (18) csöveken keresztül a vízoszlopba. A vízben eloszló levegő kisebbíti a vízoszlop fajsú'yát és igy ezt a szivattyú magasabbra képes fölszíni, mint a rendes fajsúlyú vízoszlopot. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál (lí») cső alkalmaztatik, melynek (20) szájnyílása a folyadékszívó szivattyúval van összekötve. Az alsó végén nyitóit (21) cső viszont levegőt benyomó szivattyúval van összekötve és különböző átmérőjű lehet. Ez utóbbi cső a (19) csőnek csaknem fenekéig ér és alsó végén egy, valamivel nagyobb átmérőjű (22) ellencső által van