63287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szivattyú berendezés folyadékoknak befecskendezése mellett való emelésére

körülvéve úgy, hogy ezen két cső között egy bizonyos, gyűrű alakú köztér keletkezik. A (22) cső végén nyitott és alsó végével a (£1) csövön túl kinyúlik. A (21) cső oldalt, a (22) cső által körülveit részén szintén lyukacsos. A (22) rső azon levegő fölvezetésére szolgál, amely a (21) cső oldalfalain lévő vízszintes nyílásokból áramlik ki. Ezen kiviteli alak hasonlóképen m'iködik. mint az 1. és 2. ábrabeli kiviteli alakok, azon különbséggel, hogy itt a s-jrített levegő a belső (21) csövön keresztül áramlik lefelé és a cső alján lévő oidalnyilásokon át jut a vízszivattyú által fölemelt vízoszlopba, hogy ebben a /

22) csőrész által vezetve buborékok alakjában fölemelkedjék és eloszolva a vízoszlop fajsúlyát csökkentse. A 4. ábra szerinti kiviteli aiakná1

az említett (19), (21), (22) csövek ugyana/on kombinációja van föltüntetve, azon különbséggel, hogy a (19) cső aisó végén nyitott és egy nagyobb átmérőjű közönséges kútcsőbe van beeresztve. Emellett még szelepek is alkalmaztatja*, melyek később tárgyaltatnak. Megjegyzej.d<5, hogy különös esetekben a különböző, leirt részletek egymással egyesithelők, mint pl. (23) csőnél a 2. ábrákon. A 4. ábrabeli kiviteli alak működébe csak annyiban különbözik a 3. ábrabeli berendezéstől, hogy a víz itt nem a (19) cső oldalnyílásain, hanem annak alsó nyitott végén szívatik be. Az 5. ábrabeli több (24) szívócső egyidejű alkalmazását mulatja, melyek együttesen egyetlen bővebb (25; csőben vannak elrendezve és amellett a sűrített levegő vagy a (24) csövek és a (25) külső cső közt lévő téren, vagy magukban a (24) csövekben jut a vízoszlophoz. Ezen kiviteli alaknál a szivattyú egyszerre hat valamennyi (24) csőre és a víz ezekben egyidejűleg emelkedik fölfelé. A levegő hozzávezetése történhetik kisebb (26) csöveken keresztül, melyek a (24) csöveken kívül fekszenek, mint a 6. ábra mutatja, vagy történhetik a (24) csöveken belül fekvő csöveken keresztül is, mely esetben a külső (25) cső el is maradhat. A (24) csövek a szívószivattyúval vannak összekötve, míg a nyomólevegő a (25) cső falában ülő (27) csövön szoritlatik be és a (28) térben lefelé áramlik. Ezen esetben a (24) csövek légmentesen záróan vannak a (25) cső fejébe beerősítve. Lehet azonban a levegőt a (24) csövekbe alúlról is beszorítani a kis (26) csöveken keresztül, mely esetben ezen kis csövek a légnyomószivattyúval vannak összekötve. A (24) csövek tetszésszerinti szelepekkel lehetnek ellátva, mint ezt pl, a 4—9. ábrák mutatják. A 7. és 8. ábrák keresztmetszeteket mutatnak, amelyekből a szelepek elrendezése látható egy külső kútcsőben elrendezett több cső alkalmazása esetén. A 4. és 9—12. ábrákban a szelep a (29) szelepkamrában van elrendezve, amely kamrán a (30) légnyomócső halad keresztül. Ezen cső körül egy gyűrűalakú (31) vezeték van eltolhatóan elrendezve, mely alsó részén rugalmas anyagból készült (32) tömítőgyűrűvel van ellátva, mely bizonyos nyomás alatt az alsó (33) cső fejére támaszkodik. Ezen cső olyan bő, hogy a szelep előtt a folyadék könynyen átáramolhat, míg ellenben a visszafolyás zárt szelepnél megakadályoztatik. A 13. ábra a 15. ábra a—b vonalán átmenő függőleges metszetet és a 14. ábra a 15. ábra c—d vonalán átmenő függőleges metszetet tüntet föl. A 15. ábra a 13. ábrához tartozó keresztmetszet, amely azt mutatja, hogy hogyan helyettesíthető a gyűrűalakú szelep egy gömbalakúval. Ha több, szeleppel bíró vezetékcsövet egyetlen bő kútcsőben vagy burkolócsőben kell elrendezni és ha a szelep számára szolgáló (35) kamrát ezen térben akarjuk elrendezni, akkor a hengeres keresztmetszet helyett egy vagy két (35') oldalkamra rendezhető el, melyek külső alakja lehetővé teszi több csőnek egyetlen bővebb csőben való elhelyezését, amint ez a 7. és 8. ábrákon gömbszelepek szá-