63158. lajstromszámú szabadalom • Koincidens távolságmérő
való beállításánál kapott látómezőket mutatja, a reflektorfölületek tartójának két szélső beállítása mellett. Az 5. ábra a visszaverőfölületekiiek a szemlencseképsikját metsző síkban való más. elrendezését tünteti föl, mimellett a reflektorfölületek tartójának két szélső helyzeténél a látómező határolása épúgy, mint a 2. ábrán, pontozottan rajzolt körök által "van jelezve. A 6., 7. és 8. ábra a szemlencseprizmáknak két elrendezését mutatja a találmány céljának ferdén való benézésre berendezett távolságmérőknél való eléréséhez. A 9—13. ábrák a szemlencseprizma viszszaverő fölületeinek eltolására és egyidejűleg a választóvonalnak a képmezőben való eltolására szolgáló berendezést mutatnak. A távolságmérőnek az 1. ábrában föltüntetett szerkezeténél (1, 2) jelöli a távolságmérő két tárgylencséjét és (3) a szemlencsét. A tárgylencsék előtt ismert módon (4), illetve (5) pentaprizmák vannak elhelyezve. (6) egy eltolható mérőéket jelöl, melynek beállítása által a képmezőben a választóvonal ellentétes oldalain megjelenő képek, továbbá tárgyak fedésbe hozhatók és melynek beállítása azon tárgyak távolságát adja meg, melyek képei a képmezőben koincidálnak. (7) és (8) előtétprizmákat jelöl, melyek a7. (1, 2) tárgylencséktől jövő sugarakat a (3) szemlencse felé terelik. A (2) tárgylencsétől jövő, a (8) prizmán áthaladt sugarakat a (9) helytálló prizma' veszi föl, melynek (10) reflektorfölülete a prizmába belépő sugarakat a (11) prizmához vezeti, mely a (12) prizmával van összekittelve. A (11, 12) prizmatest az eltolható (13) szánon van megerősítve, mely a helytálló (14) tartóban vezettetik. A (11, 12) összetett prizma kittfölületében (15, 16) visszaveröfölületek vannak elrendezve, melyek szélei a (3) szemlencseképsikjában a (17) választóvonalat adják. A (11, 12) prizmák között lévő, a (15, 16) visszaverőfölületeket fölvevő kittfölület a szemlencse képsikját a (17) vonalban metszi. A vezérsugarak járata az 1. ábrán látható. Ezen ábrából kitűnik, hogy egy távol fekvő tárgyról jövő, a (2) tárgylencsén áthaladt sugarak, a (11, 12) összetett prizmának a (15) reflektorfölületet érvényre jutni engedő beállítása mellett, oly módon vezettetnek a szemlencse látómezejébe, hogy a (17) választóvonal fölött megjelenő képek megfordítva jelennek meg, mint ezt a 3. ábra mutatja. Ha ellenben a (11, 12) összetett prizma a (13) tartóval az utóbbi (14) vezetőtestében oly módon tolatik el, hogy a (16) reflektorfölület jut érvényre, akkor a képek a 4. ábrán föltüntetett helyzetben jelennek meg. A reflektorfölületeknek a szemlencse képsikját metsző sikban való elrendezése sokféleképen változtatható. A reflektorfölületek pl. keskeny sávok alakjával bírhatnak, mint ezt az 5. ábra mutatja, mimellett ezek a sávok tetszésszerint összefügghetnek vagy egymástól elválasztva lehetnek. Ha a képek koincidálási helyének a látómezőben mindig ugyanazon magasságban kell feküdnie, amint ez célszerű is, akkor a reflektorfölületszakaszoknak a képmezőben a választóvonalat adó éleinek egy egyenes vonalon kell feküdniök, amint ezt a rajz 2. és 5. ábrája szerinti elrendezés mutatja. Az elrendezés tetszésszerinti alakú szemlencseprizmáknál alkalmazható. A ferdén való benézésre berendezett távolságmérők részére a 6. és 7. ábrán föltüntetett szemlencseprizma elrendezésnél, mely ebben az esetben az 1. ábrabeli (7, 8, 9, 11, 12) prizmákat helyettesíti, (18) és (19) két előtétprizmát jelöl, mely a fénysugarakat a szemlencse felé tereli, mimelett (20) egy eltolható prizmatestet jelöl, mely két egymással összekittelt részből áll, melyek kittfölületében a (21, 22) reflektorfölületek vannak alkalmazva; az utóbbiaknak (23) határolóéle a képmezőben a választóvonalat adja. A (20) prizmatestnek a (18, 19) prizmákhoz képest való eltolása által tetszésszerint a (21) vagy a
