63072. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hajóknak, tenger alatt járó hajóknak, torpedóknak és hasonlóknak mozgatott víz reakciója segélyével való továbbmozgatására és kormányzására

Mtra- vagy. oldalirányú haladásnak megfelelő csöveken át nem a külső vizet, hanem a hajótérben összegyűlt vizet lökjük ki a Víz fölszine alatt. A 7. ábra a kilökőcsöveknek célszerűen kísérletek által meghatározott alakját mutatja az előző ábráknál nagyobb léptékben. Ebben az ábrában az (m) gőzturbina a <c, c) centrifugáiszivattyúkkai van kapcsolva, melyek az előrenyúló, nyitott (i) csöveken át szívják be a vizet, (d) (metszetben rajzolt) légkamrákat jelöl, melyekben a szivattyúk által beszívott víz a kívánt nyomás alá helyeztetik, (s, s, a) az előrehaladás részére való kivezetőcsöveket, (r, r, e) a ^hátrafelé való haladás részére való kivezetőcsöveket jelöli. Ezen négy cső tengelyei vízszintes síkokban fekszenek. A most említett csöveknek a légkamrákba való szabad torkolófölületeinek lehető nagynak kell lenniök, mert itt a víz sebessége megközelítőleg zérus; a kivezetőesövek (a, e) kibocsátókeresztmetszetének a centrifugák nyomónyílása keresztmetszetével kell egyenlőnek lennie. Azon iránynak, amelyben a víz ezekből a csövekből kilép, párhuzamosnak kell lennie azon mozgásirányhoz, amelyet az (n, n) hajónak a kifolyó sugár reakciója ad. Ezen csövek tengelyei függélyes vagy kissé ferde síkban is fekhetnek és a hajónak tetszésszerinti alkalmas helyén lehetnek elrendezve. A 8. ábrában a reakciócsöveknek a hajón való elrendezése látható fölülnézetben (m, m) jelöli a hajtógépeket, melyek a (c) szivattyúkat hajtják. A szivattyúk a vizet a (t) csövön át szívják be és a (p) csövön át (a metszetben rajzolt) (d) nyomókamrába nyomják, melyben a víz a kívánt nyomás alá helyeztetik. Az (s, a) csövek a hajó előrehaladására ós az (r, e) csövek a hajó hátrafelé való mozgatására szolgálnak. Ezek a reakciócsövek tengelyeikkel egy vízszintes síkban fekhetnek vagy egymástól függetlenül tengelyeikkel egy függélyes vagy kissé ferde síkban és a hajó tetszésszerinti alkalmas helyén rendeztetnek el. Az (s, a) és (r, e) -csöveknek a (d) nyomókamrába torkoló (s, r) keresztmetszetei lehető nagyok, minthogy ebben a keresztmetszetben a víz sebessége csaknem zérus. A reakciócsövek kifolyatónyílásának (a, e) keresztmetszete egyenlő a (c) szivattyú (p) nyomócsövének félkeresztmetszetével és a kifolyás irányának a hajó mozgásirányával párhuzamosnak és ellentétes irányúnak kell lennie (v) tolattyúkat jelöl, melyek az egyes reakciócsövekböl való kifolyást szabályozzák. A (c) szivattyú (p) nyomócsöve egy önműködő biztosítószelep^ pel van ellátva, mely a (d) nyomókamrát a tengervízzel összeköttetésbe hozza, ha a (v) tolattyú működtetése által a (d) légkamrában a nyomás azt a megengedett batárt túllépi, mely a biztosítószelep egy rúgója által beállíttatott és szabályoz tátik. A 9. ábrán a reakciócsövek egy másik foganatosítása van föltüntetve. Ezen az ábrán (m) jelöli a gőzturbinát, (c) a centrifugális szivattyút, (t) a szívócsövet és {s, a) a reakciócsövet. Mint azt az ábra mutatja, a reakciócső oly (r) görbületi sugárral bír, mely csaknem egyenlő magának a csőnek (o) sugarával és a legnagyobb haszonhatás elérésére a görbület (r) sugarának ugyanoly hosszúnak kell lennie, mint a cső (o) sugarának, amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges. A (b) ponttól kezdve, a reakció-CBŐ fokozatosan kiszélesedik és pedig oly módon, hogy az (a) kifolyatókeresztmetszet jelentékenyen nagyobb, mint a csőnek az (s) és (b) pontok közötti keresztmetszete. A (d) légkamrából nyomás alatt kiáramló , víz a röpítőerő hatása által a meggörbített (s, b) cső belső falaitól eltávolodni igyekszik, mire a víz teljes irányváltoztatása után a csatlakozó csőbe lép és itt a jelentékenyen nagyobb keresztmetszet folytán erejét elveszti és pedig azért, mert a (b, a) csőből kilépő; víztömeg sebessége fokozatosan csökken és így az eleven erő munkává alakíttatik át. Ezen erőnek a hajó előremozgatására való kihasználása akkor lesz jó, ha az (a) kibocsátókeresztmetszet az (s) beeresztőkeresztmetszethez képest oly módon választatik, hogy a víz kifolyási sebessége csaknem zérus. A cső a (b) ponttól kezdve a pontozottan jelölt görbülettel látható el, miáltal a cső-