63044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valamint berendezés diastasehatással bíró termékek előállítására

1 súlyrész vagy kevesebb formaldehydet lehet keverni vagy fluorhydrogénsavat, benzoeT vagy salicylsavat vagy ezen sa­vaknak sóit is lehet alkalmazni. Fluorhydrogénsavak használatánál 2000 súlyrész nedves tápláló talajhoz 1 rész fluorhydrogénsavat, benzoe- vagy salicyl­savnak használatánál pedig 500—1000 s. r. nedves tápláló talajhoz 1 súlyrész savat keverünk. Lehet továbbá fluornátriumnak és salicylsavas 'nátriumnak keverékét is használni; a súlyviszonyok ebben az eset­ben ugyanazok, mint a fluornátrium és salicyl- vagy benzoesav-keveréknek hasz­nálatánál. Ha a használt antiszeptikum a tápláló talajjal tökéletesen összekeverődött, a fön­tebb ismertetett módon termelt spórákat a tápláló talajba oltjuk be oly módon, hogy az azokat szuszpendálva tartalmazó vizet nyomás alatt, a (24) száj csövekből (2. ábra) a tápláló talajra permetezzük. Az eljárásnak foganatosításánál 2000 súlyrész nedves tápláló talajba 1 súlyrész spórát keverünk. A spórákat szuszpendálva tartó vizet, mialatt az a (24) szálcsövekhez áramlik, szűrőkön is vezetjük át, melyek a vízben lévő és a gombának tenyészését gátló anyagokat visszatartják. Az (1) henger egyelőre, míg a gombá­nak fejlődése meg nem indul, 2—12 óráig, nyugalomban marad; de lehet azt ezen idő alatt lassan, öt percenként egy-egy for­dulattal forgatni is. Ezen időszaknak el­telte után a hengert, 30—40 órán át, há­rom percenként egy-egy fordulattal for­gatjuk, míg- a gomba a koji-stádiumban lévő termékké nem alakult át. A hengernek hűtését akként foganatosít- j juk, hogy a hengerben a hőmérséklet, az antiszeptikumnak és la spórákat szusz­pendálva tartalmazó víznek bevezetése után, körülbelül 30° C. legyen. A gomba tenyészése közben a hőmérséklet 40—42° C.-ig emelkedik, a hengeren átvezetett levegő mennyiségéneik szabályozása által azonban a hőmérsékletet közel 30° C.-on lehet tartani. Minthogy azonban 35—38° C. hőmérsékletnél tenyésztett gombából nyert terméknek- minőségét és mennyiségét, to­vábbá a tenyésztési időnek hosszát ez a nagyobb hőmérséklet károsan nem befolyá­solja, célszerűbb, ha ezt, a hőmérsékletet tart­juk fönn, és nem a 30° C. hőmérsékletet, amelynél könnyen megtörténhetik, hogy a te­nyészés -esetleges: hőlmérsékletkisebbedéisiek-i nél, időszakosan meg is szakad. Ha a henger 30—40 óráig forgott, az egész tápláló ta­lajt átjárta a gombának mykeliuma és az f ölszinén nem mutatja a nyugalomban lévő tápláló talajban keletkező, selymes fá­tyolt, hanem rövidebb és vastagabb, szá­mos elágazással biró szálakat tüntet föl. Ha koji állítandó elő, a további tenyész­tést meggátoljuk és az anyagot a hen­gerbe vagy a hengeren kívül megszárít­juk. Az ekkor -nyert terméknek diastase­hatása igen egyenletes és jóval nagyobb, mint a nyugalomban tenyésztett gombá­ból nyert terméké. Az eljárást képező összes műveletek mind az (1) hengernek belsejében foganat tosíttatnak, ezért az a veszély, hogy az anyag f ertőződik, lényegesein kisebbedik és a diastase-hatással biró termékre földol­gozható anyag igen tökéletes dezinfekció mellett termelhető. Célszerű, ha a tápláló talajnak a spórákkal való beoltása utána hengert 'ugyancsak forgatjuk, azonban, erőmegtakarítás céljából, a henger a beol-i tástól 4—10 óráig, nyugalomban is lehet. A hengernek forgása közben a lapátok a tápláló talajnak alsóbb rétegét megemelik és azokat a tápláló talajnak fölszinére öntik úgy, hogy a spórákkal telített táp­láló talajnak mindig újabb rétegei tétet­nek ki a levegőáram hatásának, ami azért célszerű, mert a legkedvezőbb hatás akkor érhető el, ha a spórákkal telített tápláló talaj a levegőáriammal állandóan érintke­zik. Hogy a nyert terméknek , diastase-ha­hatása lehetőleg nagy legyen, a tápláló ta­lajnak nedvesítését sóoldattal végezzük. Konyhasóoldatnak használatánál a konyha­sónak súlya a száraz búzakorpáénak 0,5— l°/o-át teszi ki. Konyhasónak használatánál a talajnak neutrálisnak vagy kissé sava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom